Mindent meg kell tenni, hogy ne terjedjen a veszélyes marhakór

agrarszektor.hu
A szarvasmarhák bőrcsomósodáskór elleni vakcinázásának kiterjesztését javasolja Kelet-Európában és a Balkánon az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO. A vírus ugyanis egyre jobban terjedhet és komoly gazdasági veszteségeket okozhat. A megelőző vakcinázás kedvezne Magyarországnak, mert a szomszédos országokban védelmi sáv alakulhatna ki, amellyel megakadályozható lenne, hogy a betegség hozzánk is bekerüljön.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Ki kellene terjeszteni a vakcinázást a szarvasmarhákat megbetegítő bőrcsomósodáskór megállításáért Kelet-Európában és a Balkánon - javasolja állásfoglalásában a FAO. Főleg a veszélyeztetett területeken kellene intézkdeni, mivel ott már terjedőben van a vírus, de a még nem veszélyeztetett besorolású helyeken is szükség lenne megelőző vakcinázásra.

Mit okoz a bőrcsomósodáskór?
A bőrcsomósodáskór a szarvasmarhák himlőbetegsége, amelyet vérszívó rovarok - például szúnyogok - terjesztenek. A betegség az állatok elpusztulásához vezethet, de az emberre nem veszélyes. Korábban csak Afrikában volt jelen egészen 2013-ig, amikor Törökországban mutatták ki, ahonnan gyorsan továbbterjedt kilenc kelet-európai és balkáni országba.
A földrajzi terjedés gyorsasága mellett a regisztrált esetek száma is magas. A vírus jelentős gazdasági veszteségeket okoz: ilyen a csökkenő tejtermelés, a bőr károsodása és a 15 százalékos veszteségráta a fertőzött állatok között.

Európában ugyan korábban sikerült megállítani a szarvasmarha bőrcsomósodáskór további terjedést az áprilisi széleskörű vakcinázással, de a betegség a közelmúltban újra megjelent Albániában, Görögországban és Macedóniában. Ez újabb figyelmeztető jel, hogy a kór növelheti a hatótávolságát, ha nem tartják kontroll alatt.

A vírusról ugyanis nem derült még ki egyértelműen, terjedhet-e tovább állatról állatra, például fertőzött állat tejével, illetve tüneteket nem mutató, de egyébként fertőzött állatról

- mondta Ren Wang, a FAO főigazgató helyettese.

A FAO már korábban jelezte, hogy tömeges oltásra van szükség az érintett területeken, főleg a rovarok tavaszi rajzása előtt, amikor a fertőzés valószínűsége - és így a megelőzési potenciál is - a legmagasabb.

Megelőző vakcinázással Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Észak-Szerbiában például egyfajta védelmi sáv alakulna ki a szomszédos országok, mint Magyarország és Románia számára, akiket eddig megkímélt a betegség.

Az egészséges állatokat a fertőzött farmokon megelőzés céljából a FAO szerint csak akkor kellene leölni, ha más lehetőség nem maradna. Az állatok leölésé ugyani drasztikus hatása lenne a gazdálkodók megélhetésére. Ilyan drasztikus intézkdeést csak a klinikai vizsgálatokkal igazolt fertőzéseknél kellene bevetni, ügyelve a humánus és szakszerű módszerek használatára - áll a FAO ajánlásában.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?