JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
A boróka-tarkadíszbogár(Ovalisia festiva) és a borókaszú(Phloeosinus aubei) - ismertebb nevén nagy tujaszú - a mediterrán térségből terjeszkedik Európa kontinentális klímájú övezetébe. A két bogárfaj a számukra tápnövényként szolgáló tujákat és ciprusokat elsősorban a díszfaiskolákban, valamint a városi zöldterületeken találja meg. A fák belsejében élő, rejtett életmódú lárváik járatokat fúrnak a növényekben, amelyek először csak esztétikai kárt okoznak, de később elpusztítják az aszálytól legyengített fákat - derült ki az ELKH közleményéből.
Hogyan találják meg ezeket a fákat? Milyen illatanyagok segítik a tájékozódásukat? Hogyan lehetne azonosítani a bogarak számára jelzésként használt komponenseket, és kihasználni azokat a szelektív növényvédelemben? Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az ATK NÖVI kutatói, Dr. Bozsik Gábor, Dr. Molnár Béla Péter és Dr. Szőcs Gábor, amikor azt vizsgálták, hogy a smaragd tuja(Thuja occidentalis) illatában melyek a bogarak által érzékelt összetevők. Ennek érdekében a kutatók először a tuja által kibocsátott illatot fogták fel egy speciális aktív szenes szűrő segítségével, majd az illat szerves oldószeres kivonatát bioszenzoros gázkromatográffal elemezték.
A rendkívül összetett illat kromatográfiás elválasztásakor a bioszenzor, azaz "csápdetektor“ lehetővé tette a bogarak által érzékelhető komponensek kiszűrését. A sok száz közül mintegy másfél tucat ilyen komponenst sikerült azonosítani az egyedülálló műszer segítségével. Ezzel a hipotézis igazolást nyert: a kutatóknak nemcsak a kérdéses vegyületeket sikerült meghatározniuk, hanem azt is bizonyították, hogy a két bogárfaj egymástól eltérő illatkomponenseket is képes észlelni. A vizsgálat szerint a mindkét faj által érzékelt összetevők nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, azonban fontos információ, hogy a két kártevő másként "látja“ ugyanazt a tápnövényt. Ennek az eredménynek a specifikus vonzóelegyek kifejlesztésében lesz jelentősége.
Tömegspektroszkópiás módszerrel a kulcsvegyületek kémiai szerkezetét is sikerült meghatározni. A kutatás következő szakaszában azt határozzák meg, hogy e vegyületek közül szabadföldi körülmények között melyek csalogatják a kártevőket. Így a meghatározott illatanyagok, azaz kairomonok felhasználásával a jövőben illatcsapdák kifejlesztését tervezik a kártevők rajzásának jelzéséhez.