2016. május 27. péntek Hella

Hírek - Állattenyésztés

Súlyos válsággal indul az év - Ez a tenger bennünket is elöntött

Súlyos válságot él át a hazai és az uniós tejágazat, mert a felvásárlási árak csökkenése miatt eltűnt a termelők jövedelmezősége, a feldolgozóknak pedig sokszor irreális versennyel kell szembesülniük. A piacon elsősorban az orosz embargó és a tavaly megszűnt uniós kvótarendszer okoz árletörő túltermelést, amelyet Brüsszel rendkívüli támogatásokkal igyekszik kezelni. Mélykuti Tibor, a tejfelvásárlásban piacvezető Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója, illetve a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint piaci szempontból 2016 első fele is kritikus lesz.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Tavaly a tejfelvásárlási árak jelentősen csökkentek, ez pedig jelentősen rontotta a tejtermelés jövedelmezőségét. Ön hogy látja a jelenlegi piaci helyzetet?

A tejfelvásárlási árak tavaly novemberre 27 százalékkal estek 2014-hez képest. Ez azt jelenti, hogy 70-75 forintos kilónkénti árak alakultak ki, amelyek messze elmaradnak a 95-100 forintra tehető önköltségtől. Még nagyobb baj azonban, hogy Nyugat-Európát 29- 30 centes átlagár jellemzi, míg a magyar árak 23,5-24,0 cent körüli árnak felelnek meg. Ebből is látszik, hogy a hazai és a nyugat-európai ár között 5 centre nőtt a kilónkénti különbség, amely korábban csak 2,5-3 cent volt. Az európai tejpiacot figyelő központ szerint a változás nemcsak a termelési költségekből, hanem az értékesítési lánc „sajátosságaiból” származik. Így például abból, hogy nálunk nem működik megfelelő piacvédelem, ezért a külföldi - nagyrészt szlovák - áfacsalt, irreálisan olcsó UHT tejek elárasztották az itteni piacot, és a magyar tejárak „összeomlásához” vezettek. A feldolgozóipari átadási árak ma legalább 20-25 százalékkal alacsonyabbak a szükségesnél, ez pedig visszahat a tejfelvásárlási árakra is.

Nemcsak nálunk, hanem az egész unióban piaci zavarokat okozott, hogy Oroszország meghosszabbította a 2014-ben életbe léptetett embargót. Ennek milyen hatása volt a magyar piacra?

Az orosz embargó óriási károkat okozott, hiszen az értékesítési gondok, illetve az ezekből származó feleslegek miatt uniós szinten 240 ezer tonnányi sajtot és vajat kellett kivonni a piacról. A nyugat-európai nagy tejporgyártók a többleteket egy ideig tejporkészítéssel is igyekeztek levezetni, de a korábbi 2450-2500 eurós tonnánkénti árak gyorsan 1700 euró alá süllyedtek. Ebben alaposan közrejátszott az is, hogy Kína – amely a világ legnagyobb tejporfelvevő piaca – teljestejpor-vásárlásait 50 százalékkal, a sovány tejporét pedig 28 százalékkal csökkentette, így az uniós termékek iránti kereslet is csökkent. Időközben világossá vált, hogy az EU-s piacszabályozási rendszer a gondokat nem tudta megfelelően kezelni. A nagy uniós tejpiaci cégek ekkor újra sajtgyártásra álltak át, és a pluszmennyiségek dömping- áras eladásához az EU-n belül is új piacokat kerestek, ennek célpontjává vált Magyarország is. Látható tehát, hogy az uniós tejszektornak hatalmas segítség lenne, ha az orosz embargó legkésőbb idén nyáron megszűnne.

  
Az embargó egybeesett az uniós tejkvótarendszer tavaly áprilisi felszámolásával, mivel ez korábban korlátozta az EU-s termelést. Feltűnő volt, hogy a tejszektor „nagy tehetetlensége” ellenére egyes tagállamok mennyire gyorsan váltottak, és fokozták saját tejtermelésüket. Tudatos felkészülésről volt szó?

Igen, több tagállam – így Hollandia, Dánia, Írország, az Egyesült Királyság vagy Belgium – abszolút tudatosan játszott arra, hogy 2015-ben az uniós tejkvóták megszűnnek. Hollandiában például már három évvel ezelőtt megkezdték az istállók bővítését, illetve folyamatosan építették az új feldolgozó – tejporgyártó – egységeket is, mert meg akarják duplázni termelésüket. Az elmúlt években több tagállam inkább vállalta a kvótatúllépések miatti büntetőilletékek befizetését is, a tavalyi események pedig azt bizonyították, hogy jól döntöttek. Korábbi befizetéseiket ugyanis részben visszakapják, mivel Brüsszel most a büntetőilletékekből finanszírozza a tejválság miatt nyújtott rendkívüli tejpiaci támogatásokat.

Az Európai Bizottság az uniós tejválság miatt hozzájárult ahhoz, hogy a tagországok – előrehozott kifizetésként – az eddigi 50 százalék helyett maximum 70 százalékát utalhassák ki 2015 október közepétől az uniós közvetlen támogatásoknak. Ez mennyire könnyített a vállalkozások helyzetén?

A támogatások nyilvánvalóan javítják az ágazati vállalkozások pénzügyi helyzetét, és sokat jelenthettek az őszi takarmánybeszerzéseknél is, bár a kifizetések vontatottan indultak. A tejtermelő gazdaságok a területalapú (SAPS) és a zöldítési támogatásokon felül a termeléshez kötött uniós tejhasznú tehéntartási, illetve a kvótabázis-alapú átmeneti nemzeti tejtámogatást kapják meg. Előbbi teljes összege tehenenként 102-103 ezer, utóbbié literenként 6,10 forint, amelynek 70 százaléka járt 2015-ben. Az agrártárca a nemzeti tejtámogatásnál ígéretet tett arra, hogy a fennmaradó 30 százalékot is kifizeti. Emellett a tejágazati vállalkozások még tavaly október 15-e előtt hozzájutottak ahhoz az összesen 1,1 milliárdos összeghez is, amelyet 2014-ben krízistartalékként vontak el tőlük, de Brüsszel utólag engedélyezte a kifizetést, mert a keretet nem kellett felhasználni.

További gondot jelenthet, hogy bár a kormány az új uniós költségvetési ciklusban 300 milliárd forintos kiemelt élelmiszeripari fejlesztési programot indít, a nagyvállalatok sem a Vidékfejlesztési Programba (VP), sem a Gazdasági és Innovációs Operatív Programba (GINOP) nem férnek bele. Ezért felmerült, hogy a kabinet nemzeti büdzséből külön forrásokat biztosít a nagy hazai élelmiszeripari cégek számára. A tejiparban mennyi támogatásra lenne szükség?

Körülbelül 25-30 milliárdos támogatás kellene ahhoz, hogy a hiányzó technológiai fejlesztéseket megvalósíthassuk. Érdekes, hogy miközben a nagyvállalat kategória sem a VP-ben, sem a Ginop-ban nem juthat forrásokhoz, az Európai Beruházási Bank a visszaesett európai beruházások élénkítésére kifejezetten olyan cégeknek kíván kedvezményes forrásokat nyújtani, amelyek legalább 2500 főt foglalkoztatnak. Nálunk a három legnagyobb tejfeldolgozó összesen alkalmaz ennyit, és már azért kiszorul a vidékfejlesztési és egyéb uniós támogatásokból, mert külön-külön 250 főnél több embernek ad munkát.

A piaci esélyeket javíthatná, ha a jelenlegi 18 százalék helyett a tejágazatban is 5 százalékos áfa lépne életbe, mivel ez hatékony eszköz lehetne az irreális konkurenciát jelentő adócsalók ellen is. Milyen esélyt lát az adómérséklésre?

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azt kezdeményezte, hogy a fogyasztói folyadéktejeknél (UHT, ESL), amelyek a hazai fogyasztás felét adják, lépjen életbe 5 százalékos áfa. Bár az ügyben nincsen döntés, biztató lehet, hogy a nemzetgazdasági tárcához eljuttatott javaslatunkat a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is támogatja. Úgy számolunk, hogy az áfacsökkentéssel a költségvetést nem érnék jelentős veszteségek, mivel az éves adókiesés 11 milliárd forint lenne, de ma az áfacsalások miatt – amelyek az adómérsékléssel megszűnnének – legalább 10 milliárdnyi adó nem folyik be a büdzsébe. Az adóváltoztatás mellett azonban azt is el szeretnénk érni, hogy az államilag finanszírozott közétkeztetési intézmények – például óvodák, iskolák, kórházak, illetve honvédségi és időseket ellátó szervezetek – magyar tejet vásároljanak. Mára ugyanis az a visszás helyzet alakult ki, hogy az évi 200-300 millió liter tejet igénylő közétkeztetés nagyrészt olcsó, áfacsalt külföldi tejet használ fel, vagyis ezek beszerzését az állam maga finanszírozza.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt 


Úgy tűnik, hogy az idei év első felét tejpiaci szempontból kritikusnak tartja. Összességében mire számíthatnak a hazai ágazati szereplők 2016-ban?

Nem vagyok optimista. Arra számítok, hogy az év elején 20-22 centre is süllyedhetnek a kilónkénti nyerstejárak az azonnali (spot) piacokon, ez pedig 60-65 forintos magyar áraknak felelhet meg, ha egyáltalán a belföldi felesleget el tudjuk adni. Ez lehet a helyzet 2016 első felében, de a másodikban már keresletnövekedést prognosztizálnak a nemzetközi előrejelzések. Természetesen a magyar piacnak is jót tenne, ha az orosz embargó megszűnne, vagy például az, ha a kormány időközben meghirdetné a nagyvállalati beruházási támogatásokat, bár ezek megvalósításához legalább 6-12 hónap kellene, úgyhogy valójában csak később fejthetnék ki pozitív hatásukat.

Az interjú teljes verziója az ”Agrárszektor 2015 – Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban” című kiadványban olvasható.


 

Címlapon, most

Súlyos tejkrízis: milliárdok érkeznek a gazdákhoz

Jó hír! - Eltörölték a tagdíjbevallást

600 ezer forint alatt nem kötelezi erre az őstermelőket az agrárkamara.

Interneten is adják-veszik a hamis mérgeket

Razziázott a növényvédőszer-piacon a NÉBIH.

Szétveri a kormány a nagybirtokokat

Öt év alatt a felére csökkent a számuk.

Az összes felvett támogatást elbukhatja, aki nem figyel

Szigorú szabályozás a fiatal gazdáknak.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ