A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum zárlati baktérium 2019-ben - az előző évekhez képest - jóval több helyszínen fordult elő hazánkban - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A Nébih a kórokozó esetleges jelenlétének kiderítésére monitoring rendszert működtet, melynek keretében a megyei kormányhivatalok rendszeresen vizsgálják a termőterületeket, a forgalmazó- és tárolóhelyeket, valamint a felszíni vizeket.

A pusztító baktérium a magyar burgonyát sem kímélte: rengeteg fertőzött tételt találtak

Magyarországon is nagymértékű volt 2019-ben a burgonya barna gumórothadása.

A megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt 2020-ban az előző évekhez képest 30%-kal több hatósági szemle és laboratóriumi vizsgálat zajlik Magyarországon. A hatóság a hazai termesztés mellett az Európai Unió tagállamaiból származó burgonyatételeket is ellenőrzi, melynek során az idei év elején a Nébih laboratóriuma Ralstonia solanacearum károsítót mutatott ki egy, a Somogy Megyei Kormányhivatal által mintázott holland származású vetőburgonya-tételben.

A két szállítójárművel, azonos fémzárszám alatt érkezett, összesen 47.500 kg vetőburgonyát a vevő egy raktárban tárolta, más tételekkel nem került érintkezésbe. A fertőzés lehetséges kiterjedésének felmérésekor azonban kiderült, hogy ebből a fémzárszámú tételből egy másik Somogy megyei céghez is érkezett további 3.750 kg. Az ellenőrzések során mindkét szállítmány hiánytalanul rendelkezésre állt, így a teljes fertőzött tétel hatóság által elrendelt megsemmisítése megtörténhetett. A gyors intézkedésnek köszönhetően sikerült megakadályozni a károsító terjedését.

Csúnyán átverhetnek, ha nem vagy résen: erre figyelj, amikor vetőburgonyát vásárolsz

A hatóság kiemelten ellenőrzi idén az árusítókat.

A kórokozó terjedésének megakadályozása és a kártétel csökkentése érdekében, a Nébih szorgalmazza a hatóság és a termelők között az eddigieknél szorosabb partneri viszony kialakítását, valamint a folyamatos kommunikáció meglétét. A jelenlegi esetben is megtörtént a kapcsolatfelvétel a holland hatósággal, annak érdekében, hogy ellenőrizzék a termelőt, akitől a fertőzött vetőburgonya Magyarországra került. Az új növényegészségügyi szabályozás alapján az uniós ellenőrzési rendszer jelentősen szigorúbbá vált. Ezen intézkedések elsődleges célja, hogy elfogadható szintre csökkentsék a károsítók bekerülésének és terjedésének a kockázatát, illetve minimalizálják az általa okozott veszteséget az Európai Unió tagállamaiban. Bár a megelőzés és a felszámolás szintén költségekkel jár, az mindig nagyságrendekkel alacsonyabb, mint azok a várható veszteségek, amelyeket a kórokozó korlátlan terjedése okozna.