Az erdők szén-dioxid-felvételben játszott szerepét alaposan megvizsgálták már. Új, átfogó adatok azonban arra utalnak, hogy ennél sokkal jelentősebb előnyöket nyújtanak: ahogy az energiát és a vizet átalakítják, segítenek hűvösen és nedvesen tartani a közeli és távoli levegőt. Az egyes erdők - a szén-dioxid-felvételen túli - előnyeit feltáró első kutatás azt találta, hogy a Latin-Amerikán, Közép-Afrikán és Délkelet-Ázsián végighúzódó esőerdősávból jut a Földnek a legtöbb előny. Amerikai és kolumbiai kutatók megállapították, hogy összességében legalább fél Celsius-fokkal tartják hűvösebben a Földet az erdők. Brazíliától és Guatemalától Csádig, Kamerunig és Indonéziáig a trópusokon több mint egyfokos a hűtőhatás.

- mondta Louis Verchot, a Trópusi Meződgazdaság Nemzetközi kutatóközpontja (CIAT) vezető tudósa, a tanulmány vezető szerzője.

Az erdőirtásnak pusztító hatása van a fajgazdagságra, az élelmiszer-biztonságra és a globális felmelegedésre. A ENSZ éghajlatkutatási kormányközi bizottságának (IPCC) friss tanulmánya felhívta a figyelmet a növekvő hőmérséklet emberiséget fenyegető katasztrofális következményeire. A friss kutatás eredményei azt sugallják, hogy a levegő hűtésén kívül az erdők megvédenek a szárazságtól és a klímaválság miatti áradásoktól is.

Az erdők hűtő hatása egy sor biofizikai tényezőnek - a faanyag, a levelek és a lombkorona-sűrűség - köszönhető.
Ezen kívül a kutatók azt találták, hogy az erdők úgynevezett biogenikus illékony szerves vegyületeket (BVOC) bocsátanak ki, ezek aeroszolokat hoznak létre, melyek visszaverik a beérkező energiát és felhőket formálnak - mindkettőnek hűtő hatása van. Noha ezek két üvegházhatású gáz, az ózon és a metán felhalmozódását is segítik, a hűtőhatás meghaladja a melegítő hatást.

A mély gyökerek, a hatékony vízfelhasználás és a lombkorona minősége is enyhítik a szélsőséges hőség hatásait.
Mindezek a fizikai tulajdonságok lehetővé teszik, hogy az erdők a hőséget és a nedvességet elvigyék a földfelszíntől, ahol az ember él. Ez közvetlenül hűti a helyi környezetet, valamint befolyásolja a felhők kialakulását és a csapadékot, ennek pedig jóval távolabbra ható következményei vannak. Deborah Lawrence, a Virginiai Egyetem professzora, a tanulmány másik vezető szerzője szerint a világ erdeinek jobb védelme, területük bővítése és jobb kezelésük az egyik legígéretesebb természetes megoldások egyike.