Kovács Nóra vagyok, az Agrárszektor vezető szerkesztője. 2017 tavaszán kezdtem a lapnál, mint szerkesztő-újságíró, 2020-tól pedig a vezető-szerkesztője vagyok. Cikkeimmel leggyakrabban a Növény, Élelmiszer és Állat rovatokban találkozhatsz, de legfontosabb feladatom a lap napi működésének menedzselése.
Az elmúlt évek bizonytalan körülményei indokolttá teszik, hogy akár új növények felé nyissanak a cégek.
Új technológiák alkalmazására van szükség, ha a jövőben is eredményesesen szeretnének gazdálkodni a termelők.
Idén a korábbi években megszokottnál is jelentősebb a pocokinvázió Magyarországon.
Habár eddig az állattenyésztés volt a mostohagyerek Magyarországon, ez 2023-ban megváltozhat.
Bár igény van rá, felhasználóbarát kínálat nincs az otthoni gombatermesztésre: erre a problémára találtak most megoldást.
Egyre több gazda gondolkodik el azon Magyarországon, hogy a megszokott napraforgó és kukorica helyett új növények termesztésébe kezd.
Évről évre egyre kevesebb étkezési- és vetőburgonyát termesztenek Magyarországon.
Senki ne lepődjön meg azon, ha egy fűszerpaprika csomagolásán azt látja a boltokban, hogy a magyar termés keverve van a kínaival, illetve a spanyollal.
Egyre gyakoribb, hogy a termelő inkább visszafog vetőmagot az árutermelő táblájából ahelyett, hogy megvenné azt.
Magyarországon is terjed a közösségi kertészkedés, ráadásul ma már várólisták vannak egy-egy ágyásra.
Fel kell készülni arra, hogy a klímaváltozás erősödése miatt több idegenhonos, invazív állatfaj jelenik majd meg hazánkban.
A patkányok távol tartására a mai napig semmilyen tökéletes készítmény, eszköz, házi módszer nem áll rendelkezésre, célravezetőbb megoldás a megelőzés.
Ma már elmondható, hogy nincsenek jelentős különbségek éves szinten egy holland és egy magyar paradicsom ára között.
1-3 éven belül változás állhat be, és megduplázódhatnak az öntözött területek hazánkban.
Az biztos, hogy az évben jelentős és gyakori lesz a lódarazsak felbukkanása Magyarországon.
Évről évre egy kisebb a málna termőterülete hazánkban, a málna hazai fagyasztóipari hasznosítása mára a megszűnés határára jutott.
A feldolgozásra kerülő csipkebogyó jelentős része napjainkban még mindig gyűjtésből származik, de a gyűjtött mennyiség évről évre csökken.
Habár jelenleg a magyar élelmiszerek 95 százalékát Európába exportáljuk, komoly piacuk lehetne Ázsiában, a Közel-Keleten, és Afrika egyes régióiban is.
A hazai termelés nem fedezi teljes egészében az itthoni fogyasztást, így jelentős importra szorulunk fokhagymából.
Óriási a munkaerőhiány a magyar kertészeti ágazatban, a vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben.
A jó hír, hogy a sütőtökért idén sem kell mélyen a zsebünkbe nyúlni: a piacon akár már kilónként 200-300 forintért is hozzájuthatunk.
A kertészkedés egyik alapelve, hogy lehetőleg ne hagyjuk fedetlenül a talajt, így ugyanis számos külső tényezőtől megvédhetjük.
Az idei év első nyolc hónapjában jelentősen csökkent a baromfi- és a sertéshúsok ára Magyarországon.
Az E-számok az Európai Unióban alkalmazott élelmiszer-adalékanyagok azonosító jelölései.
A legfrissebb adatok szerint éves szinten Magyarországon nőtt a legkisebb mértékben az üzemanyagok ára az elmúlt hónapokban.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
