Kovács Nóra vagyok, az Agrárszektor vezető szerkesztője. 2017 tavaszán kezdtem a lapnál, mint szerkesztő-újságíró, 2020-tól pedig a vezető-szerkesztője vagyok. Cikkeimmel leggyakrabban a Növény, Élelmiszer és Állat rovatokban találkozhatsz, de legfontosabb feladatom a lap napi működésének menedzselése.
Senki ne lepődjön meg azon, ha egy fűszerpaprika csomagolásán azt látja a boltokban, hogy a magyar termés keverve van a kínaival, illetve a spanyollal.
Egyre gyakoribb, hogy a termelő inkább visszafog vetőmagot az árutermelő táblájából ahelyett, hogy megvenné azt.
Magyarországon is terjed a közösségi kertészkedés, ráadásul ma már várólisták vannak egy-egy ágyásra.
Fel kell készülni arra, hogy a klímaváltozás erősödése miatt több idegenhonos, invazív állatfaj jelenik majd meg hazánkban.
A patkányok távol tartására a mai napig semmilyen tökéletes készítmény, eszköz, házi módszer nem áll rendelkezésre, célravezetőbb megoldás a megelőzés.
Ma már elmondható, hogy nincsenek jelentős különbségek éves szinten egy holland és egy magyar paradicsom ára között.
1-3 éven belül változás állhat be, és megduplázódhatnak az öntözött területek hazánkban.
Az biztos, hogy az évben jelentős és gyakori lesz a lódarazsak felbukkanása Magyarországon.
Évről évre egy kisebb a málna termőterülete hazánkban, a málna hazai fagyasztóipari hasznosítása mára a megszűnés határára jutott.
A feldolgozásra kerülő csipkebogyó jelentős része napjainkban még mindig gyűjtésből származik, de a gyűjtött mennyiség évről évre csökken.
Habár jelenleg a magyar élelmiszerek 95 százalékát Európába exportáljuk, komoly piacuk lehetne Ázsiában, a Közel-Keleten, és Afrika egyes régióiban is.
A hazai termelés nem fedezi teljes egészében az itthoni fogyasztást, így jelentős importra szorulunk fokhagymából.
Óriási a munkaerőhiány a magyar kertészeti ágazatban, a vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben.
Beindult a meggy szezonja Magyarországon, de nem kell mindenáron a piacon, illetve a boltokban megvenni a gyümölcsöt.
Az utóbbi években egyre többen keresik a piros kápia, a blocky és a pritamin fajtákat Magyarországon.
Ritka felállás alakult ki 2023-ban: a sertéstartók nyerhetnek a mostani folyamatokon.
Súlyos gondokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak és az arra alapozott élelmiszertermelésnek is.
Mind a hitelállomány, mind pedig a betétállomány növekedett a magyar agráriumban az utóbbi időszakban.
Elképesztően nehéz év vár a magyar agrárium szinte minden szereplőjére, és idén már biztosan nem lesz pozitív fordulat.
Egyre több a biológiai megoldás és készítmény a növényvédő szerek piacán, előtérbe kerültek a hasznos élő szervezetek.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Néhány egyszerű szabály betartásával egész nyáron egészségesen működhet a komposztáló, amely értékes tápanyagokkal gazdagítja a kert talaját.
Napjainkra a szántóföldi növények egyre inkább a bioalapú gazdaság alapanyagaivá váltak.
Az akusztikus AI-rendszer nem csodaszer, de jelentősen hozzájárul az állategészségügyi helyzetek kezeléséhez.
KWS repcehibridek: piacvezető stabilitás, modern genetika és kiemelkedő terméseredmények 2026-ban is.
Reng Zoltán: hosszú távú gondolkodás nélkül nincs versenyképes agrárium
