Szedlák Levente vagyok, 2019 ősze óta az Agrárszektor újságírója. Valamennyi fő témakörbe beleártottam már magam, de a legszívesebben régi és új gépekről, drónokról, robotokról és agrárgépészeti innovációkról írok.
A gyengébb helyzetű agrárvállalkozásoknál erősen kérdéses, találnak-e maguknak finanszírozót a tervezett beruházásaikhoz.
Az idei év tapasztalatai után jövőre várhatóan tovább fog csökkenni a kukorica vetésterülete Magyarországon.
Folyamatosan növekvő érdeklődés és kereslet övezi a cirkot, amely Európában és Magyarországon is komoly kitörési lehetőséggel kecsegtet.
Bár idén már látszik némi élénkülés a mezőgazdasági gépek piacán, a gazdák még mindig óvatosak a gépbeszerzéseiket illetően.
A 2025-ös Brain Bar rendezvényen Ben Lamm, a Colossal Biosciences alapítója beszélt a rég kihalt állatok feltámasztásáról.
A szakember szerint a szója a szemünk láttára írja át a hazai növénytermesztési szokásokat.
Az agrárközgazdász szerint biztosra vehető, hogy az árrésstop még hosszú hónapokig velünk fog maradni.
Európában a növényvédőszer-gyártók egyre inkább a biológiai alapú szerek irányába fordulnak.
Egyre nagyobb fantáziát és lehetőséget látnak a sörgyártók az új alapanyagokban.
A mezőgazdasági gépágazat minden szereplőjének fontos lenne, hogy megjelenjenek a pályázatokról a döntések.
Óriási érdeklődés tapasztalható a hazai halászati és haltermelési ágazatban a megnyíló pályázatok iránt.
A következő időszakban komoly szerep juthat a haltermelési és halászati ágazatnak a vízmegtartásban.
A szakértők szerint a jövőben az állattartásban is fel fog erősödni az automatizáció.
Az időjárás és a gazdasági helyzet is egyre jobban szorongatja a magyar halászati ágazatot.
Hiába változik a talajművelés Magyarországon és világszerte, az ekét nem lehet teljesen kivezetni a szántóföldi növénytermesztésből.
Még bírja a szőlő a szárazságot, de most van az a fázis, amikor a legnagyobb szüksége lenne a tőkéknek a csapadékra.
Ismét fellendülőben van a szójatermesztés Magyarországon, egyre több termelő tesz próbát ezzel a növénnyel.
Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet közepette sok gazda már egy átlagos-közepes napraforgóterméssel is elégedett lenne.
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
8-10 nap múlva kezdődhet meg a hosszú tenyészidejű búzafajták aratása Magyarországon.
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
A Hormuzi-szoroson műtrágyát és takarmányalapanyagokat is szállítanak, így az útvonal tartós kiesése komoly ellátási zavarokat és áremelkedést okozhat.
A 03.10-én megjelent rendelet szerint, a mezőgazdasági vállalkozók csak a hivatalos töltőállomáson tudnak védett árú dízelt vásárolni.
A következő időszakban jelentős átalakulás várható a mezőgazdasági gépforgalmazás szerkezetében
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
