agrarszektor.hu • 2025. szeptember 19. 06:03
Az OTP Agrár SzínTér rendezvényen a hazai agrárium aktuális helyzetét, a támogatási rendszer jövőjét, valamint a finanszírozási és beruházási lehetőségeket vitatták meg. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: az agrárszektor költségvetési részesedése reálértéken évről évre csökken, valamint a következő uniós ciklus támogatásai is. A következő hétéves ciklusban az agrárium célzott támogatási összege 302 milliárd eurót tesz ki, miközben legalább 411 milliárdra lenne szükség a reálérték megőrzéséhez. A jelenleg vita tárgyát képező uniós költségvetés szemlélete pedig nem stratégiai, hanem maradékelvű. Az Európai Bizottság új javaslatai alapján a nagyobb gazdaságok támogatása csökkenhet a „kisebbek” javára, de az elosztás módja sok vitát váltott ki - a részletszabályok ugyanakkor még nem véglegesek.
A kerekasztal-beszélgetésen a szakértők egyetértettek abban, hogy most van itt az idő, hogy a gazdálkodók beleszóljanak a 2027 utáni KAP formálásába, és nyomást gyakoroljanak a hazai döntéshozókra is, hogy egy igazságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb támogatási rendszerért álljanak ki az uniós vitákban.
Emellett elengedhetetlen, hogy versenyképes termékek előállítására és jövőálló beruházásokra koncentráljanak, vagyis amennyire lehetséges, csökkenjen a támogatási függőség.
A jelenlegi költségvetési tervezés mögött nincs valódi agrárvízió, inkább a maradékelv érvényesül: annyi jut a mezőgazdaságra, amennyi „marad”. Ez hosszú távon aláássa a szektor fejlesztését és versenyképességét. Fontos lenne hangsúlyozni, milyen társadalmi hozadéka van az agrártámogatásoknak, és szükséges lenne megfogalmazni új, hatékonyabb támogatási modelleket.
A rendezvényen az Európai Bizottság új KAP-javaslata is terítékre került, amelynek értelmében a támogatások lépcsőzetesen csökkenhetnek nagyobb összeg esetén (pl. 100 ezer euró felett már nem járna támogatás). Ez mindössze 20 ezer euróig biztosíthat teljes támogatást, afelett pedig fokozatosan csökkenne. A kérdés, hogy ez átfordítható-e hektár alapra, jelenleg még nyitott.
A javaslat célja, hogy méltányosabb forráselosztás valósuljon meg, különösen a kisebb gazdaságok javára - de számos kérdést felvet és egyelőre politikai döntésre vár a tagállamok részéről.
A kerekasztal-beszélgetés során szóba került az is, hogy a tagállamok elvileg szabadon dönthetnek arról, hogy milyen agrártámogatási rendszert alakítanak ki. Ugyanakkor az energiaárak, szabadkereskedelmi megállapodások, vagy az új tagállamok belépése az Unióba közvetlenül hatnak a mezőgazdaság működésére, és ezekről nemzeti szinten nincs döntési jogkör. Így kérdéses, hogy valóban van-e értelme kizárólag nemzeti agrárstratégiát várni.
Mi várhat a gazdákra?
Dr. Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta: jelenleg átfedés van a lezáruló és az új támogatási ciklus között, de sikerült elkerülni a forrásvesztést, a 2014-2020 közötti időszak 2900 milliárd forintja gyakorlatilag teljes egészében kifizetésre kerül. A 2023-2027-es ciklusban már működnek az 1. pilléres (jövedelempótló) támogatások, és a beruházási célú (2. pilléres) támogatások döntései is sorra születnek. A teljes keretösszeg meghaladja az 5650 milliárd forintot, melyből eddig 2300 milliárd forintot már lekötöttek.
A szakember szerint a támogatási rendszer átalakításával csökkentek az adminisztratív terhek, egyszerűsödtek a pályázati eljárások, és cél, hogy az uniós minimumkövetelményeken belül a lehető legegyszerűbben jussanak el a források a gazdákhoz. Az új szabályozás részeként például megszűnik az e-napló vezetési kötelezettség.
Pörögnek a pályázatok
Jelentős túligénylés mutatkozik a beruházási pályázatok iránt: egyes konstrukciókra négyszeres-hatszoros volt a pályázati igény. Ezért a forrásokat átcsoportosították a legnagyobb érdeklődést kiváltó területekre, például a precíziós gépbeszerzések helyett a feldolgozóipar és állattartó telepek fejlesztésére. A döntések felgyorsultak: a feldolgozóiparban már 237 milliárd forintról született döntés, további 260 milliárd várható. A nagy állattartó telepi pályázatok elbírálása október végétől indul. A minisztérium reagált a rendkívüli természeti eseményekre is: megkezdődtek az egyeztetések az Európai Bizottsággal a kárenyhítésekről, és már folyamatban van a tavaszi fagykárhoz kapcsolódó előlegek kifizetése, illetve a 2022-es aszály utáni 16 millió eurós támogatás utalása.
Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója előadásában a pénzügyi oldalra világított rá. Mint fogalmazott, a globális politikai instabilitás egyre kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdasági környezetet. A hazai agrárberuházások 11 negyedéve folyamatosan csökkennek, a bizalmi indexek három éve negatív tartományban mozognak.
Mégis, a következő 2-3 évben akár 2500 milliárd forintnyi beruházás is megvalósulhat, ebből a bankrendszernek 1000-1200 milliárd forintot kellene finanszíroznia.
Egyben kiemelte: míg tavaly a pályázati rendszer torlódott, idén az irányító hatóságok leterheltsége okoz fennakadásokat. Jövőre várhatóan a kereskedelmi bankok jelenthetik a szűk keresztmetszetet - akár 1200-1400 hitelkérelem egyszerre történő beérkezésére is számítani lehet. A finanszírozási eszköztár bővül, de nincs egységes megoldás: minden gazdaságnak saját pénzügyi stratégiát kell kialakítania. A siker kulcsa a megfelelő finanszírozási mix és a hosszú távú gondolkodás lesz.