Braunmüller Lajos • 2026. április 1. 13:31
Az uniós támogatási rendszerben egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a közvetlen, Brüsszelből elérhető források, amelyek nemcsak jelentős pénzügyi lehetőséget, hanem újfajta gondolkodásmódot is igényelnek az agrárvállalkozásoktól. Míg a hazai szereplők többsége továbbra is a megszokott, nemzeti szinten kezelt támogatási formákra támaszkodik, addig a közvetlen pályázatok világában azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek képesek nemzetközi együttműködésekben, innovációban és fenntarthatósági célok mentén gondolkodni - mondta el az Agrárszektornak Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) vezető tanácsadója. A tét jelentős: egy olyan forrástömeg, amely már most is az uniós támogatások harmadát teszi ki, és a következő ciklusban tovább erősödhet.
Egyre nagyobb szerepet játszanak az uniós finanszírozásban a közvetlen támogatások, amely jelentős forrástömeget biztosíthatnak a hazai agrárvállalkozásoknak is. Ezek mitől közvetlen jellegűek, és miben különböznek azoktól a közvetett támogatásoktól, amiket a termelők már jól ismernek?
Az Európai Uniós támogatások alapvetően három módszertan szerint érkeznek meg a tagállamokhoz, így Magyarországhoz is. Az egyik a mindenki által legismertebb operatív programok formája, ezeknek a célja az érintett országok regionális különbségeinek csökkentése. Ennek gyakorlatilag az a rendje, hogy kap a tagország egy költségvetést, amit szétbont különböző operatív programokra, amit az Európai Bizottság jóváhagy.
Ezt követően maga a tagország végzi el a pályáztatás folyamatát az egész meghirdetéstől a szerződéskötésig, finanszírozásig terjedően.
A másik az agráriumban különösen ismert forma, a Közös Agrárpolitika rendszere. Két pillére van a KAP-nak, ezen keresztül tudják támogatni a mezőgazdasági vállalkozókat. Ez nálunk egy 100 százalékos támogatás, függetlenül attól, hogy az Európai Unió nem a 100%-ot támogatja, de a magyar költségvetés ezt mindig kiegészíti.
A harmadik formája, ami nagyságrendileg ugyanúgy az egyharmada az összes uniós támogatásnak, az az úgynevezett közvetlen uniós támogatások köre. Ez annyiban különbözik az előző két rendszertől, hogy itt Brüsszel felé kell pályázni, a bírálat ott történik meg és a támogatási szerződést is közvetlenül köti meg a brüsszeli adminisztrációval a pályázó.
Abban különbözik még az első két formától, hogy itt általában nem lehet egyénileg pályázni. Vannak olyan felhívások, ahol igen, de általában konzorciumban, vagyis nemzetközi partnerségben kell. Ezek esetében több tagországból kell választani konzorciumi partnert, és nagyon fontos, hogy egy olyan témát találjon a pályázó, aminek az outputja egy összeurópai érdeket szolgál, és utána bárhol megvalósítható.
Vagyis itt nem egy adott kiírás tematikájához kell igazodni, hanem egy általánosabb európai célhoz?
Ezek esetében valóban nem tematikus pályázatokról beszélünk, mint ahogy mondjuk az operatív programokat vagy az agrártámogatásokat címkézik a tagországokban. Nincs külön támogatási sor a kis és közepes vállalkozásoknak vagy egyéb szereplőknek, hiszen közösen kell pályázni. Mindemellett olyan prioritások, mint az energetika vagy éppen a mezőgazdaság is tágabb programok részét képezik, a pályázatok célja pedig szektorok közötti megoldások kidolgozása.
Nagyon fontos ugyanis, hogy akárhol használható, más szektorokban is alkalmazható projekteket találjanak ki a potenciális kedvezményezettek. Ha például egy drónnal kapcsolatosan akarnak valami fejlesztést, azt lehessen az iparban, a hadiiparban, a mezőgazdaságban is hasznosítani.
Hogyan lehetne leírni az ilyen programok finanszírozási szerkezetét?
Nagy különbség a többi programhoz képest, hogy itt a támogatási intenzitás 50 és 70 százalék között mozog. Vannak rá hazai kormányzati költségvetési megoldások, hogy ezt ki lehessen egészíteni egy közel száz százalékos támogatásra is.
Úgy látjuk, hogy 2028-tól a közös agrárpolitika abba az irányba formálódik, hogy a területalapú támogatásokat jelentős mértékben lecsökkenti a Bizottság, a támogatás intenzitását is mérsékelni akarják, és inkább általános kihívások kerülnének a középpontba, mint például zöld átmenet, környezetvédelem, tehát csupa olyan dolog, ami most még szokatlan az agrárium szereplőinek.
Ez különösen azért nagy kihívás, mert a magyar agrárium szereplői a jelenlegi helyzetben sem pályáznak jelentős mértékben a közvetlen alapokra, ha ezek a prioritások kerülnek be a közös agrárpolitika keretei közé, az még nagyobb kihívást jelent majd. Ide erre már most felkészülni.
Milyenek azok a szereplők, akik mégis kihasználják ezt a lehetőséget?
Azért így is van nagyon sok jó példa. Vannak olyan kkv-k, akik felismerték már ezt a lehetőséget, és erre be is rendezkedtek.
Erre van lehetőség cégen belül is, tehát kellenek PhD-zott egyetemi végzettségű munkatársak, kell rá egy kapacitás, aki ezeket a pályázatokat figyeli, utána kezeli és kell egy olyan gondolkodás, amely nem feltétlenül a termelésre összpontosít, amikor egy pályázatot elkészít, hanem egy más, akár egy fenntarthatósági, környezetvédelmi célt jelenít meg. Példaként említenék cégnév nélkül egy gombatermesztőt, aki minden évben pályázik Horizont pályázatokra és mindig nyer. Nála például nem az van a fókuszban, hogy a gombatermelés hozamát növelje, hanem arra készít horizont pályázatokat, hogy a városi hulladékot hogyan tudja egy hasznosítható biomasszává átalakítani a gombával és akkor ez a fókusza a pályázatnak. Ez egy jó környezetvédelmi fenntarthatósági cél, és hát végső soron nyilván a gombatermesztés outputja is növekszik, és ezen keresztül az árbevételét tudja növelni.
Közkedvelt a Horizont program az élelmiszeripari vállalatoknál is, amikor akár egy újfajta élelmiszert akarnak kifejleszteni, ami például a fehérje jobb hasznosulásával kapcsolatos, vagy élelmiszer maradékok feldolgozásához kapcsolódik. Itt egyetemekkel, kutatóintézetekkel együtt tudnak egy olyan képességet bevinni a vállalatba, amit egyébként saját pénzből nem valósítanának meg.
Mi mindig azt mondjuk, hogy a közvetlen uniós pályázatok abban az esetben fontosak, ha az ember kutatni akar, vagy piacosítani. De vannak olyan egyszerűsített, úgynevezett cascade fundingépcsőzetes pályázatok is, amelyekre könnyebb pályázni, amikor például egy kis startupnak van egy nagyon jó ötlete, és úgy gondolja, ha lenne pénze, akkor azzal egy nagy átütő sikert érhetne el az Európai Unióban. A támogatáspolitika egyébként a brüsszeli narratíva szerint arra tolódik el, hogy minél több közvetlen támogatásokhoz hasonló támogatás legyen 2028-tól, tehát ne tagországi hatáskörbe kerüljön a pályáztatás, hanem brüsszeli hatáskörben legyen.
Ezért tartjuk mi nagyon fontosnak, hogy a magyar agrárium szereplői is megmérettessenek ebben a versenyben.
Az érdekes ezekben a közvetlen pályázatokban talán az, hogy az operatív pályázatokhoz és az egyszerű agrártámogatásokhoz képest sokkal komplexebb gondolkodásmódot igényel, és kell hozzá konzorciumi tag is. Ez talán újdonság a magyar szereplőknek, és ez lehet az oka annak, hogy ezeket a lehetőségeket viszonylag lassan használja ki az ágazat?
Igen, de erre is megvannak az eszközök. Tehát ha valaki az EU központi pályázati és közbeszerzési felületére, a Funding and Tenders oldalra felmegy és ott körbenéz, hogy milyen nyertes pályázatok voltak, és hogyan lehet kapcsolatot teremteni más hasonló profilú társaságokkal, rengeteg segítséget kap. Lényeges, hogy tavaly május óta ez az oldal magyar nyelven az MFOI honlapján keresztül is elérhető, ami nagy segítség a pályázóknak. Ezen a központi EU pályázati oldalon tehát minden témakörben vannak B2B és matchmaking platformok, ahol ugyanúgy, mint a LinkedInen vagy a Facebookon az ember fel tudja listázni a saját cégét, az érdeklődési körét, azt, hogy mivel foglalkozik és ezzel bekerül egy aktív, közvetlen források iránt érdeklődő körbe. Valaki partnert keres, van már neki folyamatban egy készülő pályázata, és azt nézi, hogy ezt milyen résztvevővel tudja kiegészíteni, növelve a nyerés esélyét - így is be lehet kapcsolódni. Van, aki magát kínálja, hogy vegyék be egy éppen alakuló konzorciumba.
Ez tehát egy picit más világ, de érdemes ebben mozogni. Számos ingyenes webinár van, különböző tájékoztató anyagok, konferenciák. Be kell kapcsolódni ebbe az élő közösségbe, és akkor könnyebb előrejutni.
Tehát bele kell tenni a munkát, és cserébe egy olyan támogatási forrástömeg nyílhat meg, ami másoknak nem áll rendelkezésre?
Így van, és a mértéke akkora, mint akár az egész Közös Agrárpolitika, vagy az egész Operatív Program.
Ráadásul azt prognosztizálják, hogy 2028-tól még inkább hangsúlyos lesz, hangsúlyosabb lesz a közvetlen uniós alapok szerepe. És a közvetlen EU-s pályázatok nem csak a forrásbevonásra biztosítanak lehetőséget, de a nemzetközi partnerségek és befektetők megtalálására, az üzletfejlesztés erősítésére, valamint a nemzetközi piacra lépés tudatos előkészítésére egyaránt. Mindenképpen érdemes belevágni.