agrarszektor.hu • 2026. augusztus 4. 09:48
A rendkívüli hőség és a súlyosbodó aszály miatt a magyar gazdák jelentős része a JÉGER jégkármérséklő rendszert teszi felelőssé a csapadékhiányért, emiatt az Agrárminisztérium a legtöbb megyében leállítja annak működését. A meteorológusok és a rendelkezésre álló adatok szerint azonban semmi sem igazolja, hogy a technológia szárítaná a légkört, a valódi problémát az évek óta tartó klímaváltozás és a nem megfelelő vízgazdálkodás jelenti - írta meg a Portfolio.
A hetek óta tartó negyvenfokos hőség és a kritikus szintre süllyedt talajvízszint visszafordíthatatlan károkat okoz a hazai mezőgazdaságban. A kétségbeejtő helyzetben a közbeszédben egyre inkább elterjedt az a leegyszerűsítő elmélet, miszerint az országos jégkármérséklő rendszer űzi el a csapadékot. Reagálva a helyzetre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárközgazdasági Intézet felmérést végzett ötezer gazdálkodó bevonásával. Mivel a válaszadók 66 százaléka a technológia leállítása mellett érvelt, a rendszer a jövőben csak abban a négy megyében - Vas, Somogy, Baranya és Zala megyében - működik tovább, ahol a gazdák többsége a fenntartására szavazott.
A döntés politikai és nem tudományos alapokon nyugszik, amit az illetékes minisztérium is elismert. A rendszer tényleges hatásainak felmérésére a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával külön vizsgálóbizottságot állítanak fel. Meteorológiai szakértők szerint a jelenlegi adatok alapján a JÉGER csapadékcsökkentő, sőt még a jégkár elleni hatékonysága sem igazolható egyértelműen. A légköri folyamatok ugyanis annyira összetettek, hogy a pontos ok-okozati összefüggések tudományos feltárása szinte lehetetlen feladat.
A technológia lényege, hogy a talajgenerátorokon keresztül ezüst-jodid részecskéket juttatnak a levegőbe. Ezek a zivatarfelhőkben megnövelik a jégképző magvak számát, így a jégszemek mérete kisebb lesz, és ideális esetben még a földet érés előtt elolvadnak. Bár az elmélet laboratóriumi körülmények között működik, a valóságban rendkívül nehéz bizonyítani az eredményességét, miként azt is lehetetlen megmondani, mennyi eső esett volna a beavatkozás nélkül.
A működési statisztikák ráadásul éppen a gazdák félelmeit cáfolják, hiszen a JÉGER-t valójában alig használják. A legaktívabb években is csupán a szezon töredékében voltak bekapcsolva a generátorok, az aszályos időszakokban pedig ez az arány 1-2 százalékra esett vissza. Vagyis nem a rendszer okozza a szárazságot, hanem éppen fordítva, az extrém száraz, zivatarmentes időjárás miatt eleve ritkán van szükség a bekapcsolására.
Ezt az összefüggést támasztja alá az is, hogy a Dél-Dunántúlon már 1991 óta működik egy hasonló, regionális jégelhárító hálózat. Érdekes módon éppen ez a térség számít az ország egyik legcsapadékosabb területének, noha itt alkalmazzák a legrégebben ezt a technológiát. Nem véletlen, hogy Somogy és Baranya megye most is a rendszer megtartása mellett döntött. Ha a generátorok valóban elűznék az esőt, annak a több mint harminc éve kezelt délnyugati területeken már rég meg kellett volna mutatkoznia.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a kelet-nyugati csapadékkülönbség a Kárpát-medence természetes sajátossága, a talajból hiányzó hatalmas vízmennyiség pedig egy hosszú évek óta tartó, fokozódó folyamat eredménye. A klímaváltozás okozta aszályt egy technológia leállítása nem fogja megoldani, a védekezéshez a hazai föld- és vízgazdálkodás drasztikus átalakítására és a természetes vízmegtartó képesség növelésére van szükség.