Nyolcadik védekezési szezonját kezdte meg idén az országos jégkármérséklő rendszer.
Elismerést kaptak az országos jégkármérséklő rendszer országos és vármegyei legeredményesebb generátorkezelői.
Vádat emeltek egy férfi ellen, aki a jégkármérséklő rendszer ellen hergelt és pénzt követelt az Agrárkamarától.
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak az aszályok, belvizek és árvizek, a számuk pedig csak fokozódni fog a jövőben.
A rendkívül zivataros időjárás ellenére jóval kevesebb jégkár volt hazánkban, mint a térség más országaiban.
Tízezreket költenek a magyarok dísznövényekre, de a biztosításukra nem fordítanak kellő figyelmet.
Az ország több pontján is ömlött a jég és a felhőszakadás elárasztotta az utakat.
Enyhítette az aszályt a viharos pünküsdi hétvége, a JÉGER működésére országszerte szükség volt.
A NAK április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert, amely ezzel megkezdte hetedik védekezési szezonját.
Nem érdemes sokat várni a biztosításkötéssel, később drágább ajánlatok lesznek csak a piacon.
A gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt Magyarországon.
A rendkívüli aszálykárok miatt 50,229 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek az agrár-kárenyhítési alapból.
A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott.
Augusztus második felében hat napon is be kellett kapcsolni a talajgenerátorokat – közölte a NAK.
Almából és körtéből is a tavalyinál jóval kevesebb termés várható idén Svájcban az előrejelzések szerint.
Rendkívül súlyos gondokkal küzd a bolgár gyümölcságazat, alig van termés az idén.
Főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében okozott károkat a jég, a Nyírségben tojás méretű jégdarabok hullottak.
Nagy méretű jég, akár 100 km/órás szél társulhat a viharokhoz, péntekre megnyugszik a légkör.
Az EU körtetermelése az előrejelzések szerint 240 000 tonnával 2,1 millió tonnára emelkedik.
Jól vizsgázott a jégkármérséklő rendszer az év eddigi legextrémebb időjárásában.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.