EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Az idei nyár rendkívül meleg volt: júliust és augusztust is tartós, intenzív hőhullámok jellemezték. Az 1970-es években hazánkban nyaranta átlagosan 27 napon volt magasabb a napi maximumhőmérséklet 30 Celsius foknál. Ehhez képest idén a nyár 92 napjából 78 napon (85 %) haladta meg a 30 fokot és 43 (azaz majdnem minden második) napon a 35 fokot a napi maximumhőmérséklet. Annak ellenére, hogy rendkívül aszályos volt az időjárás, a levegő nedvességtartalma magas volt, ami kedvezett a lokális, heves zivatarok és szupercellák kialakulásának - írja közleményében a NAK.
Az április 15. és szeptember 30. közötti 169 napos védekezési szezonban minden második (összesen 93) napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok. Az idei rendkívüli időjárást jól mutatja, hogy ez utóbbi szám közel kétszerese a tavalyinak. Több alkalommal is 14 ezer méter feletti felhőtető-magasságot mértek. Itt olyan alacsony hőmérséklet (mínusz 40-50 Celsius fok) uralkodik, hogy a jégmagvak pillanatok alatt képesek hatalmas méretűre hízni.
Míg idén szerte Európában hatalmas jégkárok keletkeztek -Németországban és Lengyelországban például mezőgazdasági területeken okoztak súlyos károkat a jégesők -, Magyarországon a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően csak jóval kisebb károkat lehetett tapasztalni.
A talajgenerátorokat idén 93 napon, összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni. A rendkívüli időjárás miatt az elmúlt évekhez képest több helyen alakult ki jégeső még a védekezés mellett is. A 2024. évi védekezési időszakban a tavalyinál mintegy 60%-kal nagyobb területre, 47 ezer hektárra jelentettek jégkárt a gazdálkodók. Ez azonban még az egyre szélsőségesebb időjárás mellett is lényegesen kisebb terület, mint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, akkor másfélszer ekkora területre, 72 ezer hektárra érkezett jégkárbejelentés.
Az ország 986 pontjáról - 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével - ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A NAK által kiépített rendszernek az idei a hetedik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium évi legfeljebb 2 milliárd forint külön forrást biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Magyarországon idén is jellemzően egy-egy extrém zivatar vagy szupercella (amely ellen sehol a világon nincs védekezési mód) okozott szűkebb területeken jelentősebb károkat.
A generátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
