Június 3-tól új működési rend lépett életben az Országos Jégkármérséklő Rendszerben.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara reagált az Index.hu szerda esti cikkére, amiben arról írtak, hogy a rendszer felelős az aszályért.
Vádat emeltek egy férfi ellen, aki a jégkármérséklő rendszer ellen hergelt és pénzt követelt az Agrárkamarától.
A gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt Magyarországon.
A rendkívüli aszálykárok miatt 50,229 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek az agrár-kárenyhítési alapból.
A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott.
Augusztus második felében hat napon is be kellett kapcsolni a talajgenerátorokat – közölte a NAK.
Jól vizsgázott a jégkármérséklő rendszer az év eddigi legextrémebb időjárásában.
A kezelőket ért fenyegetések miatt leállított generátorok mérsékelhették volna a jégkárokat.
A hiedelmekkel ellentétben a jégkármérséklő-rendszer nem csökkentette a csapadékmennyiséget.
Bebizonyosodott, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmi köze az aszályhoz.
Az Agrárkamara megteszi a szükséges jogi lépéseket.
Így hatott a vihar a földekre.
Műholdakkal veszik fel a jégkárok elleni harcot az SZTE kutatói.
Kihívások elé állította a jégkármérséklő rendszert az idei időjárás.
Sok vállalkozó most szembesült ezzel először.
De a hirtelen jött viharokat ezzel sem lehet kivédeni.
Az előző évek mélyrepülése után az idei év elején megugrott a fűkaszák és a bálázók iránti kereslet.
A gyümölcssövények igen látványos részei a kertnek, és a félárnyék miatt, amit adnak még értékesebbek.
Apró tényezőkön múlhat a siker, több beavatkozás is segíthet átvészelni a kritikus időszakot.
Norbert Lins számos ponton egyértelműen bírálta az Európai Bizottság tavaly nagy port kavart elképzeléseit.
A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy továbbra is problémát jelent, amikor külföldi dinnyét magyar termékként értékesítenek.
