A nyári hőségben komoly kritikák kereszttüzébe került a jégkármérséklő rendszer, amelyet sokan az aszályos helyzet egyik okaként említenek, miközben az eddigi tudományos vizsgálatok nem támasztják alá, hogy a rendszernek ilyen hatása lenne. Ezzel kapcsolatban Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter az Alapvetés podcastnak adott exkluzív interjújában arról beszélt, hogy a rendszer működésével kapcsolatban a kormányváltást követően finanszírozási és gyakorlati kérdések is felmerültek, amelyek a gazdák aggályaival együtt egy átfogó vizsgálat elindítását tették szükségessé.
Ha eljutunk odáig, hogy van egy korrekt tudományos anyag, ami a JÉGER működését feltárta, jön a következő döntési helyzet és a következő döntési pozíció. De szeretnék először eljutni odáig, hogy lássuk, pontosan mivel állunk szemben
– hangsúlyozta Bóna Szabolcs, aki arra is kitért, hogy a legutóbbi döntés értelmében négy megyében folytatódik szigorúbb feltételek mellett a jégkármérséklő rendszer működtetése, máshol azonban a gazdák döntése alapján leállítják a rendszert. Hozzátette: közben egy tudományos testület megkezdte a JÉGER működésének és hatékonyságának értékelését, valamint a korábbi hazai és nemzetközi tapasztalatok összegzését, az esetleges jövő évi újraindításról ezek alapján születhet majd döntés.
Kiderült, hogy a jégkármérséklő rendszer miatt száradnak-e ki a földek itthon
Az agrár- és élelmiszergazdasági miniszter az Alapvetés podcast eheti adásában arról is beszélt, hogy az idei szárazság messze felülmúlja a 2022-es történelmi aszályt, melynek következtében idén sem lesz Magyarország önellátó kukoricából. Egyre égetőbb kérdés, hogy ezek után milyen mozgástere maradt még az érintett termelőknek, és honnan jut elegendő mennyiségű kukoricához a hazai takarmány- és feldolgozóipar. A bajt tetézi ráadásul az is, hogy az elmúlt időszakban az ágazat nem alkalmazkodott kellő ütemben a klímaváltozás következményeihez.
Nem történt meg az alkalmazkodás, semmilyen formában. Nem történtek meg azok a beruházások, és nem történtek meg azok a szemléletbeli váltások, amik ahhoz szükségesek, hogy klímaállók legyünk. Teljesen nem leszünk azok, de a károkat csökkenteni tudnánk
– emelte ki Bóna Szabolcs, aki a fenti témákon túl arról is beszélt, hogy napirenden van-e a mezőgazdasági biztosítási rendszerek átalakítása, mikor lehet számítani a zöldség-gyümölcs áfájának csökkentésére és látható-e már a sertés- és tejpiaci válság vége.
Hogy miért éppen a gazdák döntöttek a jégkármérséklő működéséről és kaphatnak-e kártérítést a jövőben azok, akik a mostani felmérésben nem kértek a rendszer működéséből, az is kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
