A veszettség elleni oltóanyagot tartalmazó csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a kezelendő területekre a rókák természetes élőhelyein (elsősorban erdősült, illetve mezőgazdasági területeken) - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A lakott, sűrűn beépített területekre nem helyeznek ki vakcinát. A programba bevont terület térképe, valamint az ebzárlattal és legeltetési tilalommal érintett települések megyei bontású listája elérhető a Nébih honlapján.

A lista tájékoztató jellegű, az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről és pontos időtartamáról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzatok informálják a lakosságot. A vakcinázási kampányról szóló részletes tájékoztatást az önkormányzatok hirdetőtábláin függesztik ki, míg a külterületeken plakátok figyelmeztetik a kirándulókat. Az állategészségügyi korlátozó intézkedések célja az, hogy a kijuttatott vakcinát ne a háziállatok vegyék fel, hanem a vadon élő ragadozók.

Általános információk a veszettségmentesítési kampányról:

A veszettség fő fenntartói a vörös rókák. A vakcinázási programra a betegség megelőzése érdekében van szükség, a veszettség ugyanis egyaránt veszélyezteti a vadon élő és a házi emlősállatokat, illetve az emberre is veszélyes. A rókaállomány vakcinázásának fő célja a betegség háziállatokra való átterjedésének megakadályozása és az emberi fertőződések megelőzése. Az immunizálási program eredményességét a Nébih ellenőrzi a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával. Tapasztalataink szerint a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede fogyasztotta el a csalétket, ennek köszönhetően ma már nagyon ritkán fordul elő a betegség hazánkban. Magyarországon utoljára 2017-ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutattak ki veszettséget. Emberi megbetegedésre 25 éve nem volt példa. Háziállataink közül a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskák esetében pedig ajánlott.