agrarszektor.hu • 2023. január 30. 14:43
Annyira elterjedtek a busák és a törpeharcsák a magyarországi természetes vizekben, hogy már az őshonos fajok állományát veszélyeztetik. Azt nehezen lehet megmondani, hogy mi okozza az elterjedt jelenlétüket, az azonban általános érvényű igazság, hogy ezek az inváziós fajok jól ellepik azokat az élőhelyeket, ahol magas az emberi zavarás.
A Tisza-tó, illetve az egész ország területén előfordul a fehér busa, ami növényi eredetű táplálékot, fitoplanktont, illetve algát fogyaszt. A fekete törpeharcsa hazánk egész területén problémát okoz, és habár a törpeharcsa nevű faj már az 1900-as évek eleje óta jelen van vizeinkben, az 1980-as évek óta szinte teljesen kiszorította az újabban betelepített fekete törpeharcsa - mondta el az InfoRádióban Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem természetesvízi halökológiai tanszékének vezetője. A szakember szerint nehezen adható egyszerű válasz arra, hogy az elterjedt jelenlétüket mi okozza, mert ez többtényezős jelenség. Az azonban általános érvényű igazság, hogy ezek az inváziós fajok jól ellepik azokat az élőhelyeket, ahol magas az emberi zavarás. Zavarásnak tekinthető egy olyan víztározó építése, mint a Tisza-tó, és rendkívül jól tolerálják a klímaváltozás okozta szélsőségeket, ami ökológiai szempontból megint csak zavarásnak tekinthető. Rendkívül hatékonyak a táplálékbázis kiaknázásában, szintén csak az őshonos fajok kárára.
A busa fő tápláléka azok az apró élőlények, planktonikus szervezetek jelentik, amelyek az összes őshonos - keszegfélék, pontyfélék, fogassüllők - halfajunk ivadékának is az első táplálékai. A busák állományát évek óta próbálják szabályozni, ám csak a törpeharcsa esetében van lehetőség a varsa használatára, ami zártabb vízterületeken nagy hatékonysággal fogja ki a halakat.
Nyilván arra nem képes, hogy teljesen kiszedje az adott területről a törpeharcsát, de nagyon jó hatásfokkal nagy mennyiségeket lehet ezekkel a felcsalizott varsákkal kitermelni őket
- közölte Ferincz Árpád.