Vágner Balázs országos rekordot meghaladó törpeharcsát fogott a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Bagisi-csatornában.
A tavalyi év során csaknem 30 ezer haltetemet találtak a hatóság munkatársai a Balatonban.
2022 júliusában a fekete törpeharcsa felkerült az Európai Unió inváziós fajok listájára.
Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.
Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen, 2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20 százalékát ez tette ki.
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat.
Különböző módszerekkel gyérítik a törpeharcsa-állományt a szakemberek a Balatonban.
Lépni kell a Balatonnál a nagyobb rajokban, fekete labdaként úszó kártevők miatt.
Közel 14 tonna háromnyaras, fogható méretű ponty került a vizekbe Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.
Már a Magyarországon található őshonos halakat veszélyeztetik az inváziós fajok a vizekben.
Durva: sokkal több idegenhonos halat fogtak ki tavaly a halászok a Tisza-tóból, mint egy évvel korábban.
A kutatók a fekete törpeharcsa balatoni elterjedésének feltérképezését szolgáló kérdőív kitöltésére kérik a horgászokat.
Ugyan még nem tudjuk, mennyi törpeharcsa él a Balatonban, az már most biztos, hogy túl sok.
Már egy liter víz is árulkodik a halállomány összetételéről.
Mélyen a zsebébe nyúlhat az a horgász, aki nem figyel.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
