agrarszektor.hu • 2025. június 14. 14:28
A 2024-es év igazán jól sikerült a hazai haltermelés szempontjából. Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget. Ez az elmúlt öt év legjobb eredménye lett, és azt mutatja, hogy a hazai halgazdaságok jó irányba haladnak.
A legtöbb halat három térség adta: Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld. Ezek a régiók nemcsak természeti adottságaik miatt kedvezőek, hanem hagyományosan is erősek a halgazdálkodásban. A haltermelésben még mindig a ponty viszi a prímet: 2024-ben az étkezési célú halak közel 80%-át ez a faj adta. A ponty mennyisége ismét emelkedett, és már majdnem elérte a 2020-as rekordot. Az összes pontytermelés 11 900 tonna volt, ami egyértelmű jele annak, hogy a magyar tavak továbbra is jól működnek - derül ki az AKI legfrissebb jelentéséből.
Az időjárás viszont nem könnyítette meg a halgazdák dolgát. 2024 a valaha mért egyik legmelegebb év volt hazánkban, az átlaghőmérséklet jóval meghaladta az eddig megszokott értékeket. Februárban például +7 fokkal volt melegebb az átlagosnál. Emellett az év különösen száraz is volt – a csapadék mennyisége alapján ez volt az elmúlt 124 év 25. legszárazabb éve. Ezért különösen fontos volt a vízpótlás, több mint 270 millió köbméter vizet használtak fel a halastavak fenntartására, ami 14%-kal több, mint egy évvel korábban. A legtöbb vizet a Dél-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön kellett biztosítani.
Egyre több halat etetnek takarmánnyal
A tógazdaságokban nem csak a természetes táplálékra bízzák a halakat. 2024-ben több mint 58 ezer tonna kevert takarmányt használtak fel, ami rekordmennyiség. Ez segít abban, hogy a halak gyorsabban nőjenek és jobb minőségűek legyenek. Különösen a pontyok esetében fontos, hogy megfelelő tápanyagokat kapjanak.
A halászokat azonban nem csak az időjárás, hanem az állatok okozta károk is sújtják. A kárókatonák, kócsagok, vidrák és hódok egyre komolyabb problémát jelentenek. Ezek az állatok gyakran megsebesítik vagy elfogyasztják a halakat, különösen az ivadékokat, amivel a következő évi termelést is veszélyeztetik. A halastavak védelme emiatt egyre nagyobb figyelmet kap.
Az engedély nélküli telepítések komoly problémát okozhatnak
Ahogy az Agrárszektor korábbi cikkében már írta, nagy problémát okoz az idegenhonos és inváziós halfajok telepítése, hiszen az elmúlt 3 évben 16 esetben kellett emiatt bírságot kiszabni. Bár vannak olyan idegenhonos halak, amelyeknek engedélyezett a tavakba telepítése, de ezt is csak olyan vizeknél lehet megtenni, amely lefolyástalan, zárt rendszerű, így nem tud kijutni a természetes vizekbe. A mai napig komoly problémát okoz az, hogy nem kérik meg a halgazdálkodók a szükséges engedélyeket vagy illegálisan hajtják végre az idegenhonos és inváziós fajok telepítését.
Bár a halexport értéke 13,3 milliárd forint volt 2024-ben, a halimport ennek több mint négyszerese, 56,7 milliárd forint lett. Ez azt jelenti, hogy több halat hozunk be, mint amennyit kiviszünk, és a külkereskedelmi mérleg közel 43,4 milliárd forintos hiányt mutat. Ez az érték még az előző évhez képest is romlott.
A magyarok átlagosan csak 5,8 kilogramm halat esznek meg évente fejenként, miközben az EU-s átlag 21 kilogramm körül mozog. Ennek oka részben az, hogy sokan nem tudják, hogyan kell a halat elkészíteni, vagy idegenkednek tőle. A legtöbben még mindig csak karácsonykor esznek halat, jellemzően halászlét vagy rántott pontyot.