Olyan sok lett a sakál Magyarországon, hogy már veszélyt jelentenek

agrarszektor.hu2025. június 30. 19:29

Az aranysakálok és más ragadozók elszaporodása komoly kihívást jelent a hazai vadgazdálkodás számára, mivel veszélyeztetik az amúgy is csökkenő apróvad-állományt - figyelmeztet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakértője. Egyben kiemelte, hogy a ragadozó fajok különösen problémásak, mivel az ember számára is károkat okozhatnak, és versenytársként lépnek fel, miközben jelentős hatást gyakorolnak környezetükre - írta meg az Infostart.

Az aranysakálok néhány éve telepedtek meg újra Magyarországon, de már most olyan mértékben elszaporodtak, hogy jelentős veszélyt jelentenek az egyébként is fogyatkozó apróvad-állományra - nyilatkozta az InfoRádióban Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.

Amikor a természeti értékekről, természetben előforduló fajokról beszélgettünk, általában a biológiai változatosság csökkenése, a különböző fajok elterjedési területének szűkülése jut eszünkbe. Ám emellett van egy másik jelenség is, ugyanis vannak nagyon jól alkalmazkodó fajok, amelyek nem állnak be ebbe a sorba, sőt növelik az állományukat, területüket, és akár tömegessé is válhatnak

- fogalmazott a szakember.

Ilyen jól alkalmazkodó fajok közé tartozik az aranysakál mellett a vetési lúd, az örvös galamb, a vörös róka, a gímszarvas, valamint korábban a vaddisznó is. A szakértő kiemelte, hogy a ragadozó fajok különösen problémásak, mivel az ember számára is károkat okozhatnak, és versenytársként lépnek fel, miközben jelentős hatást gyakorolnak környezetükre.

Ezért fontos, hogy ezek a ragadozó fajok vadászhatók legyenek, és így a vadgazdálkodás ellenőrzött eszközeivel korlátozni lehessen a jelenlétüket, egyszersmind védelmet biztosítani az erre rászoruló fajoknak

- hangsúlyozta Heltai Miklós.

Az intézetigazgató szerint a vadászok panasza az apróvadak állományának csökkenéséről hosszú távon megalapozott, de hozzátette, hogy ez elsősorban nem a ragadozók tevékenységének tudható be. A probléma gyökere inkább a jelenlegi mezőgazdasági rendszerben keresendő, amely olyan élőhelyi viszonyokat teremtett, amelyek a kis mozgásigényű fajok - mint a szürke fogoly, a fácán vagy a mezei nyúl - számára alig vagy egyáltalán nem élhetők. Ennek következtében például a szürke fogoly az ország jelentős részéről már ki is pusztult.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
vadgazdálkodás, egyetem, vadászat, magyar, agrár, magyarország, ragadozó, ragadozó-faj, apróvad, ember, fajok, magyar-agrár-és-élettudományi-egyetem,