agrarszektor.hu • 2025. szeptember 2. 13:33
A magyarországi vágóhidakon 50,3 ezer darab szarvasmarhát vágtak le 2025 első fél évében, 26,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában, sertésből 2 millió 417 ezret vágtak, ami 3,6 százalékkal és 85 ezer darabbal jelent többet, mint 2024. január-júniusban. Baromfiból 113,7 millió darab került a vágóhidakra 2025 első fél évében, ami 4,1 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszak értéke. A levágott baromfi élősúlya összesen 349 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 262 ezer tonna volt ebben az időszakban.
A hazai vágóhidak 234,2 ezer tonna sertéshúst és 262,3 ezer tonna baromfihúst termeltek 2025 első fél évében. Ez alatt a sertésnél a hasított súlyt, a baromfinál vágott, tisztított súlyt kell érteni. Darabszámot tekintve 26,1%-kal több szarvasmarhát, 3,6%-kal több sertést és 4,1%-kal kevesebb baromfifélét vágtak 2025 első fél évében 2024. január-júniushoz képest. A baromfifélék csoportjában a kacsavágás 55,3%-kal, a libavágás pedig 14,7%-kal csökkent ebben az időszakban, míg a pulykavágás 4,5%-kal erősödött 2024 első fél évéhez viszonyítva - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentésében.
Csaknem kétszeresére nőtt a bikavágások száma
Szarvasmarhából 50,3 ezer darabot vágtak le 2025 első fél évében, mintegy 26,1%-kal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 27,1 ezer, hasított súlya 14,6 ezer tonna volt. Az élősúly 33%-kal, a hasított súly pedig 38%-kal múlta felül az egy évvel korábbi értéket. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4500 tonna felett alakult 2025. január-júniusban, míg a legmagasabb havi érték - az áprilisi - meghaladta a 5400 tonnát. A levágott szarvasmarhák 53%-a tehén, 32%-a bika volt. A tehenek vágása 7,4%-kal nőtt, az üszőké 15,7%-kal, míg a bikáké még erőteljesebben, 98,6%-kal emelkedett a darabszám alapján 2025 első fél évében a bázisidőszakhoz képest.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország a mintegy 19,5 ezer tonnás export mellett közel 3 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát importált 2025 első hat hónapjában. Az export volumene 47%-kal, míg az importé 75%-kal esett vissza a 2024. I-VI. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Horvátországba, Lengyelországba és Koszovóba irányult, a kivitelnek több mint a fele került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Csehországból, Lettországból és Litvániából érkezett 2025. január-júniusban, a behozatal közel 62%-a származott e három országból.
A KSH előzetes adatai szerint a szarvasmarhák összlétszáma 876,2 ezer darab volt 2025. június 1-jén. Az állomány mérete 2024 júniusához képest 12,5 ezer darabbal, 2024 decembere óta több mint 15 ezerrel bővült. A tehenek száma 403,6 ezer volt 2025. június 1-jén, alig 1%-kal, vagyis csupán 3 ezer darabbal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Felpörögtek a sertésvágóhidak
A magyarországi vágóhidakon 2 millió 417 ezer sertést vágtak le 2025 első fél évében, 3,6%-kal, azaz 85 ezer darabbal többet, mint 2024. január-júniusban. A levágott állatok élősúlya összesen 291,4 ezer tonna, hasított súlya 234,2 ezer tonna volt, azaz az élősúly 5%-kal, míg a hasított súly 4,9%-kal múlta felül az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan több mint 48 ezer tonna volt, míg a legmagasabb havi érték, a januári meghaladta az 50 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első fél évi 31,3 ezerről - 21,5%-kal - 38,1 ezer darabra emelkedett a 2025. január-júniusi időszakban.
Az élő sertés kivitelének volumene 21%-kal, az import 48%-kal csökkent 2025 első hat hónapjában 2024 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom közel 40%-kal visszaesett. Az export 13,3 ezer tonna, az import 19,2 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is jelentősen meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Horvátországból, Szlovákiából és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Moldovába és Ausztriába irányult a 2025. január-júniusi időszakban.
A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,85 millió darab volt 2025. június 1-jén Magyarországon. Az állomány nagysága 103 ezer darabbal, mintegy 3,8%-kal haladta meg a 2024. júniusi létszámot, míg a 2024. decemberit közel 46 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 174,4 ezer volt 2025 júniusában, az állomány egy év alatt 12 ezerrel bővült. Ez 7,4%-os növekedést jelent. Az európai országok között - az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján - a 23,6 millió darabot meghaladó sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2025. január-májusi időszakban.
Visszaesőben a juhvágások, de az állomány is csökkent
A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 18,8 ezer volt 2025 első fél évében, ami 15,5%-os visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból közel 2200 darabot vágtak, amihez 111 tonna élősúly tartozott a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 885,5 ezer darab volt 2025. június 1-jén, 33,2 ezerrel, mintegy 3,6%-kal csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest). Az anyajuhok száma 2025 júniusában 679 ezer volt, azaz 18 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Több mint felére esett vissza a kacsavágások száma, a csirkéké tovább emelkedett
Baromfiból 113,7 millió darabot vágtak 2025 első fél évében, 4,1%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 349 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 262 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét - darabszám alapján a 89%-át - a csirke tette ki, amelyből 101,1 milliót vágtak, vagyis 5,4%-kal többet mint 2024 első fél évében. Vágókacsából ugyanakkor 55,3%-kal kevesebbet, összesen 7,8 milliót, libából pedig mintegy 865 ezer darabot vágtak idén az első fél évben, ami 14,7%-kal kevesebb, mint a bázisidőszak. Pulykából közel 2,6 millió darab került a vágóhidakra, 4,5%-kal több, mint az előző év hasonló időszakában. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 6,9%-os, a pulykáé pedig 2,3%-os volt.
A KSH előzetes adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya közel 31,2 millió darab volt 2025. június 1-jén, ami 3,4%-kal, összesen 1,1 millióval kevesebb, mint az egy évvel korábbi érték. Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján az európai országok közül (Törökország és az Egyesült Királyság nélkül) a 490 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Spanyolország és Franciaország a 2025. január-májusi időszakban. A brexit előtti időszakra elérhető Eurostat-adatok szerint az Egyesült Királyság dobogós helyen szerepelt.