Csaknem kétszeresére emelkedett a bikavágások száma az év első felében, a kacsáké viszont megfeleződött.
Több mint kétszer annyi bikát vágtak le 2025 első negyedévében, mint egy esztendővel korábban.
Több csirkét és sertést vágtak és dolgoztak fel a magyar vágóhidak 2024-ben, mint egy évvel korábban.
Továbbra is Ausztrália és Új-Zéland uralja a globális juh- és bárányhús-kereskedelmet.
Nincs túl fényes helyzetben az európai és a magyar sertéságazat, de azért vannak biztató előjelek is.
Egyre csökken a szarvasmarha és a sertés vágások száma, a baromfié ugyanakkor egyre emelkedik.
Az élőmarha-import csaknem egyharmadával nőtt 2023 január-október közötti időszakában az egy évvel korábbihoz képest.
Hiába folyamatos a csökkenés a húsfogyasztásban, nincs esély az árcsökkenésekre a sertéshúsoknál.
Továbbra is csökken a sertés- és marhavágások száma Magyarországon, de feljövőben vannak a baromfi- és a juhvágások.
Az Európában jelenleg játszódó folyamatok arra utalnak, hogy a jövőben nem lesz olcsóbb a sertéshús.
Komoly gondok figyelhetőek meg a német sertéságazatban, de a lakosság húsfogyasztása is több évtizedes mélyponton van.
Csaknem harmadával emelkedett a baromfihús behozatala Magyarországra.
Csökkent év elején a baromfivágások száma.
Az élő szarvasmarhák és a hús java része is exportra kerül.
Magyar és lengyel libahús kerül karácsonykor a németországi asztalokra.
A juhok döntő többsége pedig még mindig lábon hagyja el az országot.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
