agrarszektor.hu • 2025. szeptember 18. 10:31
Az idei nyár sem múlt el anélkül, hogy ne lett volna Romániában végzetesnek bizonyuló medvetámadás. Bár ilyen esetre Magyarországon eddig még nem volt példa, az elmúlt években itt is egyre többször bukkantak fel barnamedvék, többek között a Börzsönyben és a Duna mentén. De vajon mit jelent mindez a természet és az ember viszonyában és mit tanulhatunk azoktól, akik már régóta együtt élnek velük? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában Heltai Miklós egyetemi tanárral, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatójával.
Az elmúlt 2-3 évben többször is láttak medvét a Börzsönyben vagy a Gödöllői-dombság mentén, néhány évvel korábban pedig Egerben már medvebocsot is sikerült megfigyelni. A medvék felbukkanásáról szóló posztok alatt alapvetően két típusú kommentelővel lehet találkozni: az egyik, aki örül a medvének és azt hangoztatja, hogy a medve fokozottan védett és van helye a magyar erdőkben, a másik pedig az, aki azonnal kilőné az állatot.
Milyen érvek ütköznek ilyenkor és mit szól ehhez a szakma? Mennyire lehet és kell megbecsülni azt, hogy hány medve lehet Magyarországon és mikor lehet velük a legnagyobb eséllyel találkozni? Miért van az, hogy az ismert veszély ellenére sokan mégis etetik a medvét és szelfizni akarnak vele? És melyek azok az erdélyi jógyakorlatok, amiket itthon is érdemes lenne átvenni? Többek között ezekről a kérdésekről beszélt az Alapvetés podcast mai epizódjában Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója.