Veres Virág Cintia • 2026. február 7. 06:03
A magyar szürkemarha ma már nem csupán történelmi emlék vagy turisztikai látványosság, hanem egy működő, piaci szempontból is értelmezhető állattenyésztési szereplő. Az elmúlt évtizedek tudatos tenyésztői munkájának köszönhetően az állomány stabilizálódott, a hús és az abból készült termékek pedig egyre markánsabban jelennek meg a piacon. Kaltenecker Endre, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője szerint ugyanakkor a fajta jövőjét nemcsak a kereslet és az exportlehetőségek, hanem az emberhiány, a piaci bizonytalanságok és a lassú növekedésből fakadó kockázatok is alapvetően befolyásolják.
A szakember lapunknak kifejtette, hogy az egyesület jelenleg 210 tagot számlál, az összállomány pedig - a tenyészállatokkal, növendékekkel és keresztezett egyedekkel együtt - megközelítőleg 22 ezer állatból áll. Ennek az állománynak az alapját az 5-6 ezer tenyésztehén adja, amelyekre a tenyésztés épül. Emellett több ezer növendék állat is része a rendszernek, amelyek hároméves korukig fejlődnek, így az állomány alakulása hosszabb távon tervezhető. A magyar szürkemarha megmentése és újraépítése a rendszerváltás után kezdődött. A kilencvenes évek elején még csak néhány ezer egyedről lehetett beszélni, amikor a cél elsődlegesen a fajta fennmaradásának biztosítása volt.
A rendszerváltás után a földterületek magánkézbe kerültek, és a legelők hasznosítására ez a fajta kiválóan alkalmasnak bizonyult
- mondta Kaltenecker Endre.
Fontos, hogyan bánnak vele
A magyar szürkemarha őshonos, jól alkalmazkodott, ellenálló állat, amely kifejezetten alkalmas extenzív legelőre alapozott tartásra. A fajta tartása technológiai szempontból nem igényel különleges megoldásokat. Ridegtartásban, téli-nyári kint tartással is jól tartható, elegendő számára egy száraz fekvőhely és alapvető infrastruktúra. Ugyanakkor az ügyvezető hangsúlyozta:
Ha jó minőségű, piacképes húst akarunk előállítani, akkor a szürkének is meg kell adni mindazt, amit bármely más húsmarhának. A megfelelő takarmányozás, a száraz pihenőhely és a folyamatos emberi jelenlét elengedhetetlen.
A magyar szürkemarha jó anyai tulajdonságokkal rendelkezik, az ellések jellemzően kevés emberi beavatkozást igényelnek. Ugyanakkor szilaj jellegű, intelligens fajta, ezért a bánásmód és a nevelés kulcsszerepet játszik.
Azt szokták mondani, hogy vad meg szilaj, de olyan, amilyenné neveljük. A jót is megjegyzi, a rosszat is. A hosszú szarv sokakban félelmet kelt, de tapasztalata szerint a megfelelően szocializált állatokkal nincs több probléma, mint bármely más szarvasmarhával
- fogalmazott Kaltenecker Endre.
Az egyesület tudatosan igyekszik elkerülni az elaprózódást. A belépés feltétele minimum öt tehén, mivel az egy-két egyedes tartás szakmailag és gazdaságilag sem életképes, a bikatartással pedig kifejezetten költséges is. A cél olyan gazdaságok működtetése, amelyek hosszú távon is fenntartható módon képesek tartani az állatokat.
Nagy a szigor a kereskedelemben
A termékpálya az elmúlt években jelentősen átalakult. Kezdetben kizárólag tenyészállat-értékesítésről lehetett beszélni, később azonban megjelentek a hús- és húskészítmények is. A magyar szürkemarha húsa eredetvédett termék, szigorúan szabályozott tartási és ellenőrzési feltételekkel.
A friss, feldolgozatlan tőkehús ára jelenleg húsfajtánként elérte a 4000-15000 forint kilogrammonkénti árat, míg például a METRO áruházakban kapható kockázott gulyáshús áfával együtt körülbelül 4500 forintért érhető el.
A marhahús áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése érezhető könnyebbséget jelentett a fogyasztói árakban, ugyanakkor a szürkemarha továbbra sem tartozik az olcsó húsok közé. A feldolgozott termékek - szalámik, kolbászok - elsősorban belföldön kerülnek forgalomba, mivel a mennyiség nem elegendő egy folyamatos export ellátásához. Külföldi érdeklődés azonban van, különösen Japán és az arab országok részéről.
Évek óta dolgozunk azon, hogy ezekre a piacokra ki tudjunk jutni, de a száj- és körömfájás miatti korlátozások ezt egy időre megakasztották. Az arab piac esetében a vallási vágási előírásoknak való megfelelés is alapfeltétel.
Nem az a cél, hogy valaki csak a támogatás miatt tartson állatot
Felmerült az élő állatok exportja is, elsősorban végsúlyra, mintegy 500 kilogrammra hizlalt egyedek esetében. A borjak és fiatal állatok értékesítése jelenleg inkább a délszláv országok felé jellemző. Ugyanakkor, egyéb keleti országok felé az export lehetőségeit a szállítási nehézségek és a geopolitikai bizonytalanságok is befolyásolják. A tenyésztők munkáját különböző támogatások segítik: őshonos állattartási támogatások, anyatehén-támogatás, állatjóléti és üzemfejlesztési pályázatok. Az egyesület aktív szerepet vállal a gazdák tehermentesítésében is: tenyészbikákat biztosít és cserél, segít az értékesítésben, és igyekszik elérni, hogy egy felszámolás esetén az állatok lehetőség szerint élve kerüljenek új gazdához, és ne vágásra kerüljenek.
A létszám csökkenését semmiképpen nem szeretnénk
- hangsúlyozta Kaltenecker Endre.
A jövő legnagyobb kihívásai között az állatbetegségek kockázata, a piaci bizonytalanság és a gazdatársadalom elöregedése szerepel. A magyar szürkemarha lassú növekedésű fajta, ezért különösen érzékeny a piaci ingadozásokra. Emellett egyre kevesebb fiatal választja az állattenyésztést, és a komplex gazdaságokban gyakran ez az ágazat az első, amelyet visszafogtak. Az egyesület hosszú távú célja a stabil, kiszámítható piac megteremtése és az őshonos fajták támogatásának legalább szinten tartása:
Nem az a cél, hogy valaki csak a támogatás miatt tartson állatot.
A magyar szürkemarha szerepe ugyanakkor túlmutat a hús-előállításon: fontos résztvevője a természetvédelmi legeltetésnek, a gyepkarbantartásnak és az extenzív területek fenntartható hasznosításának. Mindezt azonban csak úgy lehet hosszú távon fenntartani, ha az állat jóléte és a gazdasági realitások egyszerre érvényesülnek.