Egy átlagos magyar ember környezeti lábnyomának közel 40 százalékát az élelmezés teszi ki, és erről a lakosság alig rendelkezik információval.
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
A cél, hogy a fogyasztók pontosabban megismerhessék, honnan származnak az általuk vásárolt termékek alapanyagai.
Az ipari szintű élelmiszer-termelés lehet egyszerre egészséges és fenntartható is a szakember szerint.
A magyar agrárdigitalizációs technológiák egyre versenyképesebbek a világpiacon.
Egyre több fogyasztói igényt kell kielégítenie a gyártóknak, közben pedig a környezetvédelemre is egyre jobban kell odafigyelniük.
Akár közvetve, akár közvetlenül, körülbelül egymilliárd ember élelmiszerellátásához tudnak hozzájárulni a MATE diákjai.
Nyár végéig még biztosan velünk marad Magyarországon az árrésstop az élelmiszerek esetében.
Cél, hogy a Közös Agrárpolitika végrehajtásához kapcsolódó szabályokat pontosítsák.
A változatos étrendre vonatkozó, módszertanilag validált új indikátort két csoportnál mérik.
Az célkitűzés szerint 2030-ig 30%-kal kellene csökkenteni a közlekedési zaj által krónikusan érintett emberek számát,de 2017 óta csak 2%-os csökkenés történt.
Innovatív védjeggyel ismerik el a helyi termékeket kínáló szolgáltatókat, még mindig lehet jelentkezni.
Ezekről a módosításokról minden mezőgazdaságban tevékenykedőnek érdemes tudnia Magyarországon.
Voltak előrelépések az élelmezésbiztonság elérése terén.
Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően.
A fiatal gazdák és az érzékeny ágazatok támogatása kiemelten szerepet kap.
Edukációs kampány indult a méhekért
Már semmi sem a régi.
Kiemelten fontos a Natura 2000 területek megóvása.
A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
