A szakértő rámutatott: a magyar társadalom táplálkozási szokásai kifejezetten rosszak, aminek súlyos egészségügyi következményei vannak. Ezt a problémát a gazdasági nehézségek tovább mélyítik. A szegénység és a táplálkozás minősége között szoros összefüggés van, mivel az alacsonyabb jövedelmű rétegek gyakran kényszerülnek arra, hogy olcsó, úgynevezett "üres kalóriákat" tartalmazó, rosszabb minőségű élelmiszereket vásároljanak.

Itt az új tej, ami eláraszthatja a hazai boltokat? Nem is hinnéd, hogyan készül

A magyar tejipar nehezségekkel küzd, most azonban egy új termék segítheti a fellendülést.

Noha táplálkozástudományi és környezetvédelmi szempontból is tudományos konszenzus övezi a szükséges teendőket, a gyakorlati megvalósítás várat magára. A cél világos: kisebb területen, nagyobb hatékonysággal kellene több embert ellátni. Emellett radikálisan csökkenteni kell az élelmiszer-pazarlást, és biztosítani az egészséges élelmiszerek igazságos elosztását. A kutatások szerint az élelmezésnek kritikus szerepe van a bolygó teherbíró képességének fenntartásában, így a változtatás nem tűr halasztást.

A legnagyobb kihívást itthon a rendszerszemlélet hiánya jelenti. Jelenleg nincs érdemi táplálkozáspolitika, és a lakosság sem kap megfelelő iránymutatást arról, hogyan étkezhetne fenntarthatóbban. Szöllősi Réka hangsúlyozta: valódi változást csak akkor lehet elérni, ha az összes érintett fél - a termelőktől és a kereskedőktől kezdve a jogalkotókon át az egészségügyi szakemberekig - egy közös célért dolgozik. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy miközben egy átlagos magyar ember környezeti lábnyomának közel 40 százalékát az élelmezés teszi ki - megelőzve ezzel a közlekedést és az energiafogyasztást -, erről a lakosság alig rendelkezik információval.

Rengeteg magyar trükközött ezzel: keményen bírságolt a hatóság

Több esetben is bírságolt a Nébih Állami Halőri Szolgálata 2025-ben a haltelepítések során.

Ez a téma a médiában is ritkán jelenik meg. Míg számos európai ország, például Ausztria vagy Németország már beépítette a fenntarthatósági szempontokat a hivatalos táplálkozási ajánlásaiba, Magyarországon ez a lépés még hiányzik. A jövőbeli kilátásokat tovább árnyalják a változó geopolitikai viszonyok és a protekcionista gazdaságpolitikai irányzatok, amelyek különösen a kis országok számára jelentenek kockázatot. A probléma megoldásához gyakorlati innovációkra is szükség van. Ilyen előremutató irány az úgynevezett upcycling, vagyis az értéknövelő újrahasznosítás.

Ennek során az élelmiszeripari melléktermékekből - például sörtörkölyből vagy esztétikailag hibás, de fogyasztásra alkalmas zöldségekből - készítenek új termékeket. A fenntartható rendszerhez hozzátartozik a hulladékgazdálkodás fejlesztése is. A települési hulladék jelentős részét kitevő biohulladék elkülönített gyűjtése kulcsfontosságú a jó minőségű komposzt vagy biogáz előállításához, valamint a körforgásos gazdaságra való átálláshoz.