Berla Attila • 2026. június 15. 14:31
A munkaerőhiány, a generációváltási problémák és az egyre növekvő piaci kiszolgáltatottság nagyon megnehezíti a magyar családi gazdaságok helyzetét. Egy Hajdú-Bihar vármegyei gazda az Agrárszektornak beszélt arról, hogy a tejpiaci válság mekkora problémát okoz a tejtermelőknek és arról is, hogy hogyan lehet alkalmazkodni a külső körülményekhez. A gazda szerint a jelenlegi folyamatok hosszú távon a kisebb gazdaságok eltűnéséhez vezethetnek és a vidéki életforma fennmaradása is veszélybe kerülhet.
A Berettyóújfaluban gazdálkodó János gazda mintegy 30 hektár saját tulajdonú földterületen, valamint bérelt és integrációs konstrukcióban használt területeken folytat növénytermesztést. A gazdaságban a hagyományos kapásnövények mellett jelentős szerepe van az állattenyésztésnek is, hiszen mintegy 170 darabos tejelő szarvasmarha-állományt tartanak, a szaporulatokkal együtt. Az Agrárszektornak elmondta, hogy a gazdaság működése a növénytermesztés és az állattenyésztés szoros összekapcsolására épül, ugyanakkor legelőterületük nincs.
A gazdálkodó szerint az egyik legsúlyosabb probléma jelenleg a megfelelő munkaerő hiánya. Kiemelte, hogy nemcsak a szakképzett dolgozókból van kevés, hanem általánosságban is hiányoznak a fiatal munkavállalók az ágazatból. Úgy látja, hogy ma már nehéz olyan munkaerőt találni, aki ért az állatokhoz, megbízhatóan dolgozik és hosszú távon a mezőgazdaságban képzeli el a jövőjét.
A munkaerő hiánya nagyon nagy gond, különösen a fiatal munkaerőé. Olyan dolgozót, aki ért a jószághoz és megbízható, ma már nagyon nehéz találni
– fogalmazott az Agrárszektornak János gazda.
Hozzátette, hogy szerinte a probléma részben a mezőgazdasági oktatás átalakulására vezethető vissza. Saját tapasztalata alapján korábban erősebb szakmai háttérrel működtek az agrárképző intézmények, ma azonban sok helyen háttérbe szorult a mezőgazdasági profil. János gazda arról is beszélt, hogy a generációváltás kérdése továbbra is számos bizonytalanságot hordoz. Elmondása szerint a jelenlegi szabályozás elsősorban a családon belüli gazdaságátadást támogatja, ugyanakkor sok esetben lenne igény arra, hogy a gazdaságokat olyan fiatal termelők vehessék át, akik nem rokoni kapcsolat révén kapcsolódnak az adott vállalkozáshoz.
Úgy véli, a jelenlegi rendszer bizonyos esetekben hozzájárulhat ahhoz, hogy a kisebb gazdaságok területei végül nagyobb üzemekhez kerüljenek. Szerinte, ha egy idős gazdálkodónak nincs családon belüli utódja, a földjeit és a gazdaságát sokszor nem egy fiatal helyi vállalkozó, hanem egy már jelentős területtel rendelkező szereplő tudja megszerezni. A gazdálkodó szerint ez hosszabb távon a birtokszerkezet további koncentrációjához vezethet. Hozzátette, hogy a kisebb családi vállalkozások mozgástere folyamatosan szűkül, miközben a nagyobb szereplők egyre könnyebben jutnak újabb területekhez.
A gazda szerint a tejtermelőket jelenleg leginkább a felvásárlási árak alakulása érinti érzékenyen. Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban jelentős áringadozások voltak tapasztalhatók a piacon, miközben a termelési költségek továbbra is magas szinten maradtak. Elmondta, hogy a tejágazat szereplői nehezen tudnak tervezni egy olyan környezetben, ahol néhány hónap alatt akár 60-80 forintos változás is bekövetkezhet egy liter tej felvásárlási árában. Hozzátette, hogy a költségoldalon nincs hasonló mozgástér, ugyanis az állatok takarmányozását, a fejést, az energiafelhasználást és a napi működést folyamatosan biztosítani kell. Emiatt szerinte sok termelő ma már nagyon alacsony jövedelmezőség mellett működik.
Nem lehet egyik hónapról a másikra alkalmazkodni ahhoz, hogy jelentősen változik a felvásárlási ár, miközben az állatokat ugyanúgy etetni és fejni kell
– mondta.
A gazdaság működését jól mutatja, hogy a családtagok munkája továbbra is nélkülözhetetlen. János gazda főállás mellett végzi a mezőgazdasági tevékenységet, miközben 70 éves édesapja is aktívan részt vesz a napi feladatokban és a fejésben. Elmondása szerint a tavaszi-nyári időszakban a növénytermesztési munkák, a takarmány-előállítás és az állatok ellátása egyszerre jelent folyamatos jelenlétet.
A támogatási rendszerekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kisebb gazdaságok helyzetének javításához nem kizárólag új támogatási formákra lenne szükség, hanem kiszámíthatóbb piaci környezetre is. Véleménye szerint a termelők versenyképességét elsősorban az erősítené, ha stabilabb értékesítési feltételek mellett tudnának működni. A gépberuházási támogatásokról azt mondta, hogy a gyakorlatban sokszor nem érzik valódi előnyét a kisebb termelők. Szerinte előfordul, hogy egy támogatott beruházás végső költsége nem kedvezőbb, mint egy piaci alapon finanszírozott beszerzésé. Úgy látja, a jelenlegi rendszerben a kisebb gazdaságok sokszor nehezebben jutnak valódi versenyelőnyhöz, miközben a nagyobb szereplők méretgazdaságossági előnye tovább erősödik.
Nem a támogatás a megoldás. A kereskedelmi viszonyokat kellene úgy szabályozni, hogy a termelők ne legyenek ennyire kiszolgáltatott helyzetben
– hangsúlyozta.
A gazda szerint a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a kisebb családi gazdaságok milyen feltételek mellett tudnak fennmaradni és fejlődni. Hozzátette, hogy ehhez a munkaerő-utánpótlás, a generációváltás és a piaci stabilitás kérdésében egyaránt előrelépésre lenne szükség. A ragadós száj- és körömfájás tavalyi megjelenése kapcsán ugyanakkor elmondta, hogy a térségükben szerencsére nem tapasztaltak közvetlen problémát. A mezőgazdaság jövőjét illetően viszont úgy fogalmazott, hogy jelenleg erősödik a területek koncentrációja, és a kisebb gazdaságok helyzete változatlan feltételek mellett tovább nehezedhet.