Veres Virág Cintia • 2026. augusztus 18. 06:03
Az antibiotikumok felfedezése az orvostudomány egyik legnagyobb áttörése volt, hiszen korábban halálos bakteriális fertőzések váltak gyógyíthatóvá. Az elmúlt évtizedekben azonban a túlzott és sokszor indokolatlan alkalmazásuk új problémát szült Dr. Megyery Csaba állatorvos és igazságügyi szakértő szerint: világszerte egyre több olyan baktériumtörzs jelenik meg, amely ellen a korábban hatékony gyógyszerek már nem működnek. A jelenség nemcsak a humán egészségügyet érinti, hanem az állatgyógyászatot is. Ugyanakkor a szakember kiemelte: a helyzet komoly, de egyáltalán nem reménytelen.
A szakember lapunknak kiemelte, hogy az antibiotikumok túlhasználata korántsem magyar sajátosság. Globális problémáról beszélünk, amelyre az Európai Unió is egyre nagyobb figyelmet fordít. Ennek egyik legfontosabb eleme az a monitoringrendszer, amely fokozatosan követi nyomon az állatgyógyászatban felhasznált antibiotikumok mennyiségét. Az élelmiszer-termelő haszonállatok esetében ez a rendszer már működik, a következő években pedig a lovakra, majd a kutyákra és macskákra is kiterjed. Ezzel párhuzamosan az antibiotikumok felírásának szabályai is szigorodnak: rövidebb ideig lesznek érvényesek a receptek, korlátozzák a felírható mennyiséget, és az állatorvosoknak külön képzésen kell részt venniük.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábban közzétett egy tanulmányt, miszerint az antibiotikumok felelős használata az állategészségügy és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem szempontjából is kiemelten fontos. Az állatok bakteriális fertőzése esetén az antibiotikumos kezelés sokszor elkerülhetetlen, ugyanakkor ezek a készítmények Európában vénykötelesek, és kizárólag állatorvosi diagnózis és előírás alapján alkalmazhatók. Antibiotikumokat nem lehet rutinszerűen a nem megfelelő higiénia vagy állattartási körülmények ellensúlyozására használni.
Nem ördögtől való, csak tudni kell megfelelően használni
A cél természetesen nem az, hogy teljesen eltűnjenek az antibiotikumok az állatgyógyászatból. Ezek továbbra is nélkülözhetetlen gyógyszerek, ám csak akkor szabad alkalmazni őket, amikor valóban indokolt. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a célzott kezelés, vagyis, hogy lehetőség szerint mindig az adott baktérium ellen leghatékonyabb készítményt válasszák ki, ehhez pedig sok esetben rezisztenciavizsgálatra is szükség van. Ugyanilyen fontos szempont, hogy ahol csak lehet, a teljes állományok kezelése helyett kizárólag a beteg egyedek kapjanak antibiotikumot
- fejtette ki véleményét Megyery Csaba.
Hozzátette, túlzott antibiotikum-használat legnagyobb veszélye az antibiotikum-rezisztencia kialakulása. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok idővel alkalmazkodnak a gyógyszerekhez, így azok fokozatosan elveszítik hatékonyságukat. Egyre több olyan baktériumtörzs jelenik meg, amely többféle antibiotikummal szemben is ellenálló, szélsőséges esetben pedig egyetlen rendelkezésre álló készítmény sem képes elpusztítani őket. Ez nemcsak az állatok kezelését nehezíti meg, hanem az emberekét is, hiszen számos rezisztens baktérium állatok és emberek között is terjedhet. A szakember szerint könnyen előfordulhat, hogy a jövőben ismét olyan fertőzésekkel kell majd szembenéznünk, amelyek ma még rutinszerűen gyógyíthatók.
Volt a kezünkben egy rendkívül értékes eszköz, és egyszerűen túlhasználtuk. A penicillin felfedezése után hosszú időn keresztül szinte minden bakteriális fertőzésre antibiotikumot alkalmaztak, sok esetben megelőzésként vagy biztos, ami biztos alapon is. A rezisztencia azonban lassan, szinte észrevétlenül alakult ki. Egyes becslések szerint, ha nem sikerül megállítani ezt a folyamatot, néhány évtized múlva akár oda is visszajuthatunk, ahol az antibiotikumok felfedezése előtt tartott az orvostudomány.
A NAK által közzétett cikk alapján az antibiotikum-felhasználás csökkentésében fontos szerepe van a megelőzésnek: a megfelelő tartási körülményeknek, higiéniának és szellőzésnek, a vakcinázásnak, a biológiai biztonságnak, valamint az optimális takarmányozásnak. Ezek együttesen segíthetnek megőrizni az állatok egészségét és csökkenteni a betegségek kialakulásának, ezáltal pedig az antibiotikumok alkalmazásának szükségességét. Ugyanakkor a bakteriális fertőzések kezelésére jelenleg nincs teljes értékű terápiás alternatíva.
Megelőző intézkedéseknek a célja az állatállományok egészségének megőrzése vagy a betegségek állatpopuláción belüli terjedésének korlátozása. Ha bakteriális fertőzésben szenved egy állat, az adott egyed antibiotikumos kezelésének nincs alternatívája
- olvasható a cikkben.
Mindenki felelőssége, hogy kevesebb antibiotikum kerüljön felhasználásra
A probléma ugyanakkor nem csak a haszonállatokat érinti. Megyery Csaba, mint mondta, a társállatoknál, vagyis a kutyák és macskák esetében is gyakran alkalmaznak antibiotikumot olyan helyzetekben, amikor arra valójában nincs szükség. Korábban például bevett gyakorlat volt, hogy egy rutinműtét - például egy ivartalanítás - után automatikusan antibiotikumot kapott az állat. Ma már egyre inkább az a szemlélet érvényesül, hogy ha a műtét steril körülmények között zajlik és nincs fertőzésveszély, akkor a gyógyszer rutinszerű alkalmazása nem indokolt.
A szakember szerint a túlhasználat kialakulásában nemcsak az állatorvosoknak, hanem a gazdáknak is szerepük van. Sok tulajdonos már úgy érkezik a rendelőbe, hogy előre eldöntötte: kedvencének antibiotikumra van szüksége. Az internetes keresések és a mesterséges intelligenciával működő alkalmazások korában egyre többen próbálnak saját diagnózist felállítani, majd ennek megfelelő kezelést kérni az állatorvostól. A szakember szerint azonban az antibiotikum nem kívánságműsor kérdése. A gyógyszer felírásának minden esetben szakmai indokokon kell alapulnia.
A tanulmány pedig azt emeli ki, hogy az antibiotikumok növekedésserkentő célú használata az Európai Unióban már 2006 óta tilos. Ennek ellenére ezt a tényt az uniós lakosság jelentős része nem ismeri. Közben az antibiotikum-felhasználás terén jelentős javulás történt: 2011 és 2022 között 25 európai országban átlagosan 53 százalékkal csökkent az antibiotikumok értékesítése, ami fontos eredmény az antimikrobiális rezisztencia visszaszorításában.
Kulcsfontosságú, hogy mit, hogyan alkalmazunk
Megyery Csaba szerint a közgondolkodásban különös kettősség alakult ki. Miközben az antibiotikumot sokan minden betegség univerzális gyógymódjának tartják, addig más gyógyszerektől - például a szteroidoktól - gyakran indokolatlanul félnek. Pedig önmagában egyik készítmény sem jó vagy rossz: a lényeg mindig az, hogy megfelelő indikációval, megfelelő dózisban és megfelelő ideig alkalmazzák őket. A szteroidoknak is megvan a helyük a gyógyításban, ahogyan az antibiotikumoknak is, de egyik sem használható felelőtlenül.
A szakember úgy véli, a következő évek legfontosabb feladata nem új antibiotikumok fejlesztése lesz, hanem a meglévők megőrzése. Ehhez pedig szemléletváltásra van szükség minden szereplő részéről: az állatorvosoktól, az állattartóktól, a gazdáktól és a fogyasztóktól egyaránt. Az antibiotikum ugyanis továbbra is egy nagyon fontos gyógyszer, de csak akkor marad az, ha megtanulunk felelősen bánni vele.
A Mercosur-megállapodás sem könnyít a helyzeten
A kérdés nemcsak az Európai Unión belüli antibiotikum-használat miatt fontos, hanem azért is, mert az uniós piacra egyre több, harmadik országból származó élelmiszer érkezhet. Megyery Csaba példaként említette a Mercosur-megállapodást, amely körül továbbra is komoly viták zajlanak több tagállamban, különösen a gazdálkodók részéről. A szakember szerint az egyik legnagyobb aggályt az jelenti, hogy az Európai Unión kívüli országokban sok esetben egészen más állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályok vannak érvényben, mint Európában.
Ha olyan országokból érkezik élelmiszer, ahol lazábbak az antibiotikum-használatra vonatkozó előírások, vagy kevésbé szigorú az ellenőrzés, az komoly kockázatot jelenthet
- fogalmazott a szakember.
Egyben kiemelte, hogy az Európai Unióban szigorú előírások szabályozzák az antibiotikumok alkalmazását, többek között azt is, hogy egy kezelés után mennyi időnek kell eltelnie, mielőtt az állatból élelmiszer készülhet. Más országokban azonban ezek a szabályok eltérhetnek, ezért szerinte különösen fontos, hogy az importált élelmiszerek is ugyanazoknak a szigorú követelményeknek feleljenek meg, mint az uniós termékek.
Az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha a szigorú szabályozás nemcsak az Európai Unión belüli termelőkre, hanem az uniós piacra kerülő valamennyi élelmiszerre egyaránt érvényes.