Bujáki Ferenc azzal került be a hírekbe, hogy hónapokon keresztül trükközött egy egri áruház önkiszolgáló kasszájánál. A módszere egyszerű volt, a műszaki cikkek, élelmiszerek és játékok valódi vonalkódja helyett sárgarépát ütött be, így a vételár töredékét fizette csak ki. Végül akkor bukott le, amikor közel ötvenezer forint értékű árut - köztük három doboz Legót és mosóport - alig kétezer forintért próbált kivinni az üzletből. A nemzetközi szakirodalomban banántrükknek nevezett jelenség mára komoly veszteséget és biztonságtechnikai problémát okoz a kiskereskedelemben.
A csalás lényege, hogy a vásárló a drága terméket egy jóval olcsóbb, lédíjas árucikként - például banánként vagy hagymaként - rögzíti a rendszerben. Mivel a kassza érzékeli a vonalkód leolvasását, a mérést és a fizetést, nem jelez hibát, így a tranzakció kívülről teljesen szabályosnak tűnik.
A visszaélést éppen ez teszi nehezen kiszűrhetővé. Egy forgalmas üzletben a kasszákat felügyelő egyetlen alkalmazottnak egyszerre kell életkort ellenőriznie, a hibás vonalkódokat kezelnie és a mérleg riasztásait feloldania. A szándékos lopás így könnyen beleolvad a vásárlók hétköznapi tévedéseibe és a technikai fennakadásokba.
Az önkiszolgáló kasszák emellett a fizetési folyamat pszichológiáját is megváltoztatják. Mivel nincs jelen pénztáros, akinek a szemébe kellene nézni, a közvetlen emberi kontroll hiánya miatt sokakban az az érzés alakul ki, hogy nem lopnak, csupán túljárnak a gép eszén. Ezt az önigazolást erősítheti a magas árak miatti elégedetlenség vagy az a felháborodás, hogy a bolt lényegében elvégzi a vásárlóval a saját áruinak beolvasását. Másokat egyszerűen a szabályok kijátszásának izgalma hajt, vagy úgy ítélik meg, hogy elhanyagolható a lebukás kockázata.
A banántrükk mellett számos egyéb módszer is elterjedt. A legegyszerűbb, amikor egy terméket egyáltalán nem olvasnak be, hanem a pakolás mozdulatába rejtve közvetlenül a táskába tesznek. Szintén gyakori a vonalkódcsere, amikor egy olcsóbb árucikk címkéjét olvassák le a drágább helyett. Sokan a kassza mérlegét próbálják manipulálni azáltal, hogy az árut csak részben helyezik a felületre, vagy elmozdítják a szatyrot, hogy a rendszer ne érzékelje a súlykülönbséget. Mivel az ilyen jellegű mérleghibák a saját táskát használó, becsületes vásárlóknál is mindennaposak, a dolgozók sokszor rutinszerűen hagyják jóvá a riasztásokat.
Bármilyen módszerrel is csapják be a gépet, a szándékos félreárazás vagy a fizetés nélküli távozás nem ártatlan spórolás. Jogi szempontból egyértelműen vagyon elleni jogsértésről van szó, amely az elkövetési értéktől és a körülményektől függően szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősülhet. A megspórolt néhány ezer forintból így könnyen rendőrségi eljárás, pénzbüntetés, kártérítési kötelezettség vagy ennél is súlyosabb szankció lehet.













