A világon mindenhol, így Magyarországon is visszaszorulóban vannak az erdők a megváltozott klíma miatt.
Pár éve nagyon elkezdett felfutni Franciaországban a viagrás méz-őrület, ami azóta is tart.
Magyarországon az elmúlt 10 évben 9 ezer hektárról több mint 12 ezer hektárra bővült a növény termőterülete.
A tavaly augusztusihoz viszonyítva az élelmiszerek ára összesen 2,4 százalékkal nőtt.
A Nébih tünetekről szóló fogyasztói panasz alapján vizsgált két, férfiaknak szánt étrend-kiegészítőt.
Nincs számottevő változás az élelmiszertermelő állatok antibiotikumos kezelésében.
A parlagfű pollenkoncentrációja várhatóan július utolsó hétvégéjén több helyen is elérheti a tüneteket okozó szintet.
A padlizsán vagy tojásgyümölcs egyre kedveltebb a magyar konyhában, és a kiskertekben is.
Rengeteg változást figyeltek meg, miután a nagy mocsáricsigát a Balatonban előforduló koncentrációhoz hasonló mennyiségű fogamzásgátló hormonnal kezelték.
Novemberben a kiskereskedelmi forgalom 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Már rendelkezésre állnak a juhtartók által beküldött, belső élősködőkre vonatkozó első két vizsgálat eredményei.
Javulnak a antibiotikum eladási adatok a állategészségügy területén Magyarországon.
Az emberek nem igazán fogyasztanak Magyarországon bodzalevet, bodzalekvárt, hiába ismert.
A legfrissebb adatok szerint márciusban 13,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma.
Dr. Somogyi Zoltán: Ha nem változik semmi, akkor 2050-re közel 10 millió ember fog meghalni antibiotikum-rezisztencia miatt.
A KSH adatai szerint 10,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma februárban.
Óriási változáson ment át az elmúlt időszakban az állattenyésztési szektor, a magyar gazdáknak is emelniük kellett a gazdálkodásuk színvonalán.
Januárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,5%-kal csökkent az értékesítés.
Gyógygomba a kisállatoknak, hogy a kutyának, macskának is legyen esélye!
A fogyasztói szokások változása és a népesség folyamatos növekedése indokolttá teszik az újabbnál újabb termékek megjelenését.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.