A felszíni vizek, különösen a Balaton ökoszisztémájának védelme egyre nagyobb kihívást jelent a klímaváltozás, a fokozódó beépítettség és a növekvő turisztikai terhelés miatt. Ebben a helyzetben felértékelődik a parti öv élővilágának szerepe, amely természetes szűrőként működhet a tóba jutó káros anyagokkal szemben. A kutatóintézet szakemberei azt vizsgálták, hogy az immár 15 éve a Balatonban élő, inváziós fajnak számító kvagga kagyló milyen mértékben képes hozzájárulni a vízminőség javításához. Ez a kagylófaj jelenleg a tó parti övében élő makrogerinctelen közösség mintegy 90 százalékát alkotja.

A felmérések szerint a kvagga kagyló állománya négyzetméterenként akár a 100 ezres egyedszámot is elérheti a parti öv szilárd felületein, biomasszájuk pedig a vízállástól függően 8-80 tonna között változik. Egy kagyló óránként körülbelül 2 deciliter vizet képes átszűrni, ami azt jelenti, hogy a teljes balatoni állomány mindössze három nap alatt átszűri a parti öv teljes vízmennyiségét. 

A laboratóriumi vizsgálatok eredményei szerint a kvagga kagylók rendkívül hatékonyak a szennyezőanyagok kiszűrésében: 10 nap alatt a PAH-ok 85-100 százalékát képesek eltávolítani a vízből, emellett bizonyos gyógyszermaradványokat is gyorsan és szelektíven szűrnek ki.

A kutatók megállapították, hogy bár a Balatonban mért szerves szennyezők koncentrációja nem éri el az élőlényekre veszélyes szintet, és eloszlásuk sem változott jelentősen az elmúlt évtizedekben, a tartósan jelen lévő policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) és a szezonálisan ingadozó mennyiségű gyógyszermaradványok (nem szteroid típusú gyulladásgátlók, NSAID-ok) potenciális veszélyt jelenthetnek az ökoszisztémára. A kutatási eredmények alapján a szakemberek arra következtetnek, hogy a Balaton parti övében tömegesen előforduló szűrőszervezetek jelentős szerepet játszhatnak mind a folyamatosan alacsony koncentrációban jelen lévő, mind az alkalomszerűen nagyobb mennyiségben bemosódó szennyezőanyagok mennyiségének csökkentésében.