Töretlen az igény a hazai csipkebogyó iránt, a kereslet az elmúlt évtizedben jelentős termelésbővülést eredményezett. A telepítési pályázatok és a folyamatos kereslet hatására a hazai termőterület az elmúlt évtizedben néhány száz hektárról mára 5 600 hektárra nőtt, amelynek nagy része ökológiai művelés alatt áll – derült ki a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárkamara szervezésében Leányváron megtartott csipkebogyó szakmai napon - olvasható a NAK közleményéből.

A csipkebogyó sokrétű felhasználása – az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai iparban –stabil hátteret ad a termesztésnek és a feldolgozásnak. A jövő egyértelműen az egységes árualapot biztosító ültetvényeké – szemben a vadon termő állományok gyűjtésével – amelyek állandó minőségű és mennyiségű alapanyagot biztosítanak a feldolgozóipar számára.

A gyógy- és gyümölcstea piaci szegmens – a folyamatos igénnyel együtt – lassan telítődik. Ebből adódóan az értékesítés biztosítására elengedhetetlen a folyamatos és dinamikus innováció. Egyre inkább a feldolgozott termékek felé kell terelni az ágazatot. Ehhez a kivonatok, lekvárok, szörpök, üdítők gyártásához szükséges kapacitások kiépítésére van szükség. Az innováció hátterét egyrészt a jelenleg is folyamatosan meglévő kereslet biztosítja, másrészt az elkövetkező években remélhetőleg a termékelőállításhoz szükséges alapanyag is rendelkezésre fog állni, mivel a 2021/2022-ben telepített új ültetvények hamarosan termőre fordulnak.

Az ökológiai csipkebogyó-termesztés nemcsak gazdasági hasznot hoz, hanem jelentős ökológiai és másodlagos értéket is teremt, amely az ültetvények környezetében jótékony hatást fejt ki. A fenntartható gazdálkodási gyakorlatok révén a termesztés hozzájárul a biodiverzitás és a beporzók populációjának növeléséhez, valamint a talajmegőrzéshez. A szakmai napon bemutatásra került a „Fertődi parázs” nevű új gyümölcstermő csipkebogyó fajta is, amely magas húsaránnyal, magas béta-karotin tartalommal és lisztharmat-toleranciával rendelkezik.