agrarszektor.hu • 2023. augusztus 19. 14:01
Manapság vidéken is, szinte minden sarkon van legalább egy látványpékség, amely illatával csábít, ahol olcsón jóllakhatunk gyorskelesztett kenyérrel vagy pizzaszelettel. Közeleg augusztus 20., vele az új kenyér ünnepe, kézenfekvő hát a kérdés: megéri még pékséget, ráadásul kézműves minőségű helyet nyitni? Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a vidéki üzleteknek, hogyan hatott az iparágra az elmúlt év őrületes inflációja? A csökkenő búzaárak mit hozhatnak, lesz még olcsóbb a kenyér?
Egyre többen vásárolnak a piacokon is adalékanyagmentes, egészséges, kézműves jellegű kenyereket. Nem is csoda, hiszen a kenyér egy olyan alap élelmiszerünk, ami egy háztartásból sem hiányozhat, ez az egyik legkézenfekvőbb táplálékforrásunk: könnyen elérhető, olcsó és szinte mindenhez illik. Egy jó házi kovászos készítése egyszerre nagyon könnyű és bonyolult dolog: könnyű a sütésben jártas háziasszonyoknak, nehéz azoknak, akik először próbálják. Viszont, ahogy az elmúlt évben kilőttek az élelmiszerárak, lassan tényleg elérkeztünk oda, hogy a minőségi, kovászos kenyér ára sokaknak megfizethetetlen már - írja a HelloVidék.
Kilőtt a kenyér ára, és nem látni, hol a vége
Bár megmenekült a bezárástól a magyarországi pékségek többsége, nyilatkozta nemrégiben a Napi.hu-nak a Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József, ugyanakkor a kenyér árának drágulása miatt a lakosság jelentősen kevesebb pékárut vásárol. A pékségek száma 850-900 körüli, ebben nem szerepelnek az albán pékségek és a multiknál lévő sütödék sem. Kiemelte: bár korábban a Magyar Pékszövetség is azt jósolta, hogy a járvány és az energiaárak drágulása miatt a sütőipari vállalatok 20-25 százaléka meg fog szűnni, bezár vagy a nagyok felvásárolják őket, de ez szerencsére nem így lett.
A Magyar Pékszövetség elnöke a lapnak elmondta, hogy a szektorban 15-20 ezren dolgoznak, és azt látják, hogy a vállalkozások átgondolták tevékenységüket, megpróbálnak gazdaságosabban működni, energiát megtakarítani. A sütőipari cégek egy része megerősödött, de a humánerőforrás hiánytól továbbra is szenvednek. A végzett pékek, amikor már van hozadéka a tudásuknak, akkor azt Németországban, Ausztriában vagy Norvégiában is hasznosítják, a pékek egy jobb fizetés reményében választják egy másik európai ország sütödéjét.
Nehezíti a pékségek helyzetét, hogy egyre kevesebb kenyeret eszünk
Míg korábban évente fejenként átlagosan 72 kilogramm kenyeret és mellette 10-12 kilo-gramm péksüteményt fogyasztottak a magyarok, az elmúlt öt év alatt mára évi 50-52 kilogrammra csökkent a kenyérfogyasztás mennyisége. Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 659 forint volt egy kiló kenyér, idén már átlagosan ezer forintba is kerül. A statisztikai hivatal szerint is a kenyér ára egy év alatt 52,7 százalékkal drágult.
Mennyit emelkedett a kenyér ára?
A KSH adatai szerint a kenyérárak 50-60 százalékkal emelkedtek egy év alatt, náluk a pékségben kevesebb mint a felével. Ahogy egy szakmabeli, Debreczeniné Roznár Petra elmesélte, 20-30 százalékos áremeléssel sikerült átvészelniük ezt a nehéz időszakot:
Ez annak is köszönhető, hogy hatékonyan üzemeltetünk, szervezünk, jobbak a technológiai feltételek, magasabb a kapacitáskihasználás. De nehéz a helyzetünk.
A legolcsóbb kovászos kenyér náluk Szombathelyen 770 forintba kerül, ez egy 63 dkg-os kenyér. A különlegesebb ízvilágú kenyereket azért drágábbak tudják adni: 1250 forintba kerülnek, hasonló tömeggel.
Jellemzően messze nem budapesti árakkal dolgozunk. Ez a társadalmi missziónk is, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegyük az egészséges és alapvető élelmiszereket.
- mondta.
Lesz még olcsóbb a magyar kenyér?
Az idei aratás után hiába lett olcsóbb a búza beszerzési ára, ebből a kézműves pékségek vajmi keveset érzékelhetnek.
azokat a speciális őrleményeket és lisztek, amik a kézműves pékségek alapanyagai, olyan termelők állítják elő, akik fokozottan érintenek az energiaár- és munkabér-emelésekben. Így a búza felvásárlási árának csökkenését mi nem érezzük, ugyanis a malmokban a korábban megszokotthoz képest is, jelenleg a meghatározó költségnövelő tényezők jóval inkább eltolódtak a munkabérek és az energiaárak felé. Mi, kézműves pékségek ráadásul jóval kevesebb lisztet dolgozunk fel az ipari üzemekhez képest. De ne felejtsük el, hogy továbbra is 75-80 százalékkal vannak magasabban a lisztárak a két évvel ezelőtti szinthez képest! Tehát a mostani enyhe csökkenés relatív.
- fogalmazott, hozzátéve, hogy az, hogy illúzió azt gondolni, hogy ősztől a kenyér ára csökkenni fog.
Ilyen és ennél magasabb kenyérárakra kell számítani! Mi Szombathelyen dolgozunk, az osztrák határ mellett, és azt látjuk, hogy a kézműves kovászos kenyér árában minimum 3-as szorzó van a két térség között. A tapasztalat azt mutatja, hogy az árak előbb érik utol a nyugati piacokat, mint a bérek. Az árak pedig törvényszerűen hazánkban még tovább fognak emelkedni. Egyre jobban szűkül a különbség a tömeggyártott, ipari kenyerek, pékáruk és a vadkovászos, kézzel készült termékek között, ami egyértelműen az utóbbi termékek felé tereli a fogyasztókat. Ez egy kívánatos változás, de azt is látni kell, hogy a vásárlóerő az országban limitált. Azoknak, akiknek minden forintot meg kell nézniük, mire költik, azoknak a minőségi élelmiszerre egyre kevesebb jut.