agrarszektor.hu • 2025. május 4. 08:27
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között kiéleződő kereskedelmi feszültségek közepette az USA egyre erőteljesebben követeli az európai élelmiszerbiztonsági szabályok enyhítését. Donald Trump importvámjainak eltörlése érdekében az EU kénytelen lehet olyan kompromisszumokat kötni, amelyek alááshatják a jelenlegi szigorú fogyasztóvédelmi rendszert - írja a Népszava.
Az Egyesült Államok fokozódó nyomást gyakorol az Európai Unióra, hogy növelje az amerikai termékek importját, ami az élelmiszerpiacon elsősorban az uniós biztonsági előírások lazításával lenne megvalósítható.
Míg ez a változás az európai fogyasztók számára kedvezőtlen lenne, bizonyos ipari érdekcsoportok támogatják, és az Európai Bizottság is hajlandóságot mutat a kompromisszumra a versenyképesség növelésének jelszavával. Ursula von der Leyen bizottsági elnök vezetésével egy 15 pontos deregulációs csomag előkészítése zajlik, amely a tagállamok szabályozási autonómiáját csökkentené az egységes piac erősítésének érdekében. A várhatóan tavasszal nyilvánosságra kerülő tervezet olyan előírások enyhítését is célozza, amelyek régóta vitapontot jelentenek az EU és az USA között.
A nézeteltérések egyik jelképes példája a klórozott csirke kérdése. Míg az EU a "farmtól a tányérig" elvet követi, amely az élelmiszerlánc minden szakaszának szigorú felügyeletén alapul, az USA a végeredményre koncentrál: a csirkéket klórtartalmú oldatban mossák át a baktériumok elpusztítása érdekében. Az európai álláspont szerint ez az eljárás nemcsak egészségügyi kockázatokat hordoz, de legitimálja a nem megfelelő higiéniai körülményeket a termelés korábbi szakaszaiban.
Az amerikai kereskedelmi miniszter állításával szemben a valóság az, hogy "a klórral kezelt csirke forgalmazása erőteljes visszalépés lenne az élelmiszerbiztonság és az állatjólét terén, és ugyanez igaz az Európában engedélyezettnél sokkal nagyobb hormondózisnak kitett amerikai marhahúsra is" - amely hormonok bizonyítottan beavatkozhatnak az emberi hormonháztartásba.
Az amerikai követelések nem korlátozódnak a húsiparra. A kereskedelmi minisztérium tavaly közzétett jelentésében kifogásolta a környezetben tartósan megmaradó vegyi anyagokra (PFAS) vonatkozó uniós korlátozásokat, valamint a növényvédő szerekre és a génmódosított szervezetekre (GMO) érvényes tilalmakat is. A lap hozzáteszi:
Különösen figyelemreméltó, hogy a GMO-mentességet alkotmányába foglaló magyar kormány nem foglal állást ezekben a kérdésekben.
Környezetvédők és szakszervezetek aggódnak, hogy az Európai Bizottság a meglévő szabályrendszert alkualapként használhatja az amerikai importvámok enyhítéséért cserébe. Ez nem csak az élelmiszerbiztonsági előírásokat érintheti, hanem a zöldenergia-használat, munkajogok, vegyianyag-szabályozás, mesterséges intelligencia és adózás területét is.
A kritikusok különösen veszélyesnek tartják az úgynevezett "28. rezsim" tervét, amely lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy az enyhébb amerikai szabályokra térjenek át, ha a nemzeti előírásokat túl szigorúnak találják. A deregulációs törekvések veszélyeztethetik többek között a vegyianyagok használatát korlátozó REACH rendeletet és a személyes adatokat védő GDPR-t is, amelyek jóval szigorúbbak amerikai megfelelőiknél - teszi hozzá a lap.