Fogyaszthatunk-e nyugodtan arzénos csirkét és hormonkezelt steaket?

agrarszektor.hu
Az élelmiszer-biztonsági szakemberek mindenkit óva intenek attól, hogy fenntartások nélkül fogadják az Európán kívülről származó ételeket és italokat. Ez ugyanúgy igaz az amerikai termékekre is: genetikailag módosított gyümölcsök, hormonkezelt steakek, arzénvegyületet tartalmazó szárnyashúsok, égésgátló szerrel dúsított üdítőitalok és emésztőszervi betegség kockázatát rejtő bébitápszerek egyaránt szerepelnek az uniós tiltólistán.

Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

Az Egyesült Államokban lényegesen lazábbak az élelmiszer-biztonsági előírások, mint az Európai Unióban. Legalábbis erre utal, hogy jó néhány olyan termék, amelyet az USA-ban korlátlanul beszerezhetnek a fogyasztók, át sem léphetik a Magyarországot is soraiban tudó közösség határait. Turistaként is érdemes tehát jobban odafigyelni, mit tartalmaznak az ilyen élelmiszerek apróbetűs feliratai a csomagolásokon.

A genetikailag módosított alapanyagok és táplálékok emberre gyakorolt egészségügyi hatásáról ma még keveset tudunk. Európában éppen ezért tiltják, az USA-ban viszont éppen emiatt engedélyezik a fogyasztásukat. A GMO-s kukorica, hawaii papaya és más hasonló termékek igen elterjedtek az Egyesült Államokban, pedig néhány kutató szerint tumort, születési rendellenességeket, meddőséget okozhatnak. Ha bekapunk egy panírozott csibefalatkát, biztosak lehetünk benne, hogy a 30-nál is több összetevőjének 90 százaléka génmódosított kukoricából származik.

A tengeri hínárból előállított karragén nevű adalékanyagot a sűrűsítő, zselésítő tulajdonsága miatt használják szívesen, a tejiparban például a soványabb tejek dúsítására. Így könnyen belekerülnek a bébitápszerekbe is, pedig bizonyítottan emésztőszervi gyulladást okozhatnak a kicsiknél. Az Európai Unió nem engedi az ilyen termékek forgalmazását.

A nagyobbaknak való szénsavas üdítőitalok sem feltétlenül ártalmatlanok az egészségre. Itt elsősorban nem is a magas (akár 110 gramm/liter) cukortartalom a legveszélyesebb, hanem a BVO-ként rövidített brómtartalmú növényi olaj. Ez a citrus ízesítésű üdítők és sportitalok gyakori összetevője, pedig a vegyipari cégek az égésgátló tulajdonsága miatt fejlesztették ki. Kísérletek szerint az anyatejjel is továbbadható, ami meddőséget, illetve viselkedési zavarokat okozhat a gyermekeknél.

Az USA-ban járva alighanem mindenki szívesen nekiülne egy jó nagy adag steaknek, ám egyesek szerint az amerikai marhahús hosszútávú fogyasztása sem ajánlott. Az állatokat ugyanis szintetikus hormonokkal kezelik, hogy a lehető legnagyobb testtömeget (vágósúlyt) érjék el náluk, ami természetesen nemcsak a húsban, de a tejben is érezteti hatását. Az rBGH (rekombináns szarvasmarha növekedési hormon) nagy tömegben árusított állatgyógyszer az Egyesült Államokban, pedig rákkeltőnek vélt hatása miatt Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon és az EU-ban is tiltják a használatát.

Ha valaki a marha helyett ezután inkább a csirkét részesítené előnyben, annak is rossz hírrel szolgálhatunk. A szárnyasokat ugyanis arzénvegyületekkel kezelik, amitől a húsuk pirosabbnak, frissebbnek tűnik. Ugyanezt a trükköt alkalmazták a régi idők hölgyei is, amíg rá nem jöttek, hogy az arzénos arcpirosítóik nemcsak üdébbé varázsolhatják, de akár meg is ölhetik őket. A csirkeürülék egy részét ráadásul Amerikában marhatakarmányokba is beledarálják, így a méreg azok húsába is belekerülhet.

A csökkentett zsírtartalmú, "light" chipsek valószínűleg sokak számára vonzóbbak a hagyományos változatoknál. Helytelenül gondolkodnak, hiszen ha Olestra van bennük, akkor többet árthatnak vele maguknak. Ez a zsírpótlék ugyanis vitaminhiányt, sőt végbél-váladékozást okozhat. A Time Magazin nemrég beválasztotta az 50 legrosszabb találmány közé.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

RGT PALMEO – A búza, amiben megbízhat! (x)

A búzatermesztés alapvető jelentőségű Magyarországon, egyszerre gazdasági húzónövény, élelmezési alap, vidékfejlesztési eszköz és a mezőgazdasági hagyományok része.

EZT OLVASTAD MÁR?