Berla Attila • 2025. május 27. 12:17
A magyar tejágazat szereplői szerint most tényleg nagy a tét: fennmarad-e a hazai tejtermelés, vagy végképp maga alá gyűri az olcsó importdömping és a gazdasági válság. A nyáron induló kampány célja, hogy visszahozza a vásárlók bizalmát a hazai tejtermékekbe – főszerepben a jól ismert trappista sajttal. A „Sajtszív” logóval ellátott termékek azt jelzik, hogy valóban itthon készült, magyar alapanyagból, magyar munkaerővel. Az ágazat képviselői sajtótájékoztatón mondták el, miért van most nagyobb szükség a fogyasztók támogatására, mint valaha.
Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott: az elmúlt hat évben rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie a hazai mezőgazdaságnak, de a tejágazatban mégis sikerült stabilitást őrizni, és ez nem a véletlen műve. A genetikai alapok, a szakmai tudás és a fejlesztési támogatások mind azt szolgálják, hogy a magyar állattenyésztés ne csak túléljen, hanem versenyképes is maradjon. A költségvetési időszak 2027-ig tart, és Tarpataki szerint most azon dolgoznak, hogy az ezt követő években is biztosított legyen a pályázati lehetőség, különösen a vidékfejlesztésre és a beruházásokra.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tejágazat szervezettsége mekkora erő – ez az, ami életben tartja a vidéket, és versenyképessé teszi a magyar gazdát.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kiemelte: a magyarok tejfogyasztási szokásai európai viszonylatban is kiemelkedők, és ezt az értéket meg kell őrizni. Elmondta, hogy évente kétmilliárd liter tejet állítanak elő itthon, és a legtöbb háztartásban ott van a trappista sajt – csak éppen az nem mindig hazai. A kampány célja éppen ezért az, hogy a „Sajtszív” logó segítségével egyértelmű legyen: melyik termék készült Magyarországon, magyar tejből.
A hazai sajtfogyasztás hetven százalékát a trappista adja – ez nem csak szokás, hanem kultúra is, amit érdemes megőrizni.
A szakember szerint a tej nemcsak élelmiszer, hanem egészségi és társadalmi szempontból is kiemelten fontos. Kalcium, magnézium, foszfor és sokféle vitamin van benne – ezek nélkülözhetetlenek a gyermekek fejlődéséhez és a felnőttek egészségéhez egyaránt.
Koller Attila, a Tej Terméktanács társelnöke szerint az elmúlt évek nem kímélték a tejipart: száj- és körömfájás-járvány, korlátozások, exportakadályok, mindez együtt válsághelyzetet okozott. Az állatállomány egy részét ki kellett vágni, ami súlyos veszteséget jelentett. Eközben az import tejtermékek elárasztották a hazai boltokat, miközben a harmadik országok zárva tartották a kapuikat a magyar termékek előtt, így jelentős készletek halmozódtak fel. A társelnök hangsúlyozta, hogy ha nem tudnak fejleszteni, akkor képtelenség lesz felvenni a versenyt az importtermékekkel – ezért kulcsfontosságúak a beruházási pályázatok eredményei.
Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács másik társelnöke szerint a tejtermelés mennyisége stabil maradt, de az export és import egyensúlyának megbomlása, valamint az iskolatejprogram visszaesése mind aggasztó jelek. A járványidőszak különösen érzékenyen érintette a gazdaságokat, és rávilágított arra is, hogy sok helyen nem volt megfelelő a járványvédelmi struktúra – ezen muszáj változtatni a jövőben.
Voltak telepek, ahol a struktúra és a járványvédelem nem volt megfelelő – ezeket a hibákat nem engedhetjük meg többé.
Zséli Ilona, a Tej Terméktanács elnökségi tagja a tej gazdasági és társadalmi szerepéről beszélt. Szerinte a tej nemcsak élettani szempontból hasznos, hanem komoly gazdasági tényező is, amely több tízezer család megélhetését biztosítja. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kiskereskedelmi szektorban megszűnhetnek az élelmiszerboltok, részben az árrésstop következményeként. Az árfigyelő rendszer kiterjesztését veszélyes lépésnek tartja, mert szerinte az az árréstop előszobája, ami sok kisvállalkozás végét jelentheti.
A tej hozzátartozik az egészséghez, a gazdasághoz, és egy szóval az élethez.
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint egyre több fogyasztó cseréli le a tehéntejet növényi alternatívákra, anélkül, hogy tisztában lenne azok valós hatásaival. Szerinte az ilyen termékek környezeti lábnyoma többszöröse a tehéntejének, miközben táplálkozási szempontból nem tudják ugyanazt nyújtani.
A szója háromszorosan, a zabtej tízszeresen szennyezi a környezetet – el kell mondani a valóságot.
Az alelnök úgy véli, fontos feladatuk az edukáció: vissza kell adni a tej becsületét, és el kell oszlatni a hamis hiedelmeket, amelyek rontják a magyar tej megítélését. A sajtfogyasztást ösztönző kampány célja nem kevesebb, mint visszahódítani a magyar fogyasztók bizalmát és figyelmét. Nem elég, hogy a magyar tej jó minőségű, tudniuk kell azt is, melyik az. A logóval ellátott termékek egyértelműen hazai eredetet jeleznek, így a vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy amit megvesznek, az magyar gazdák munkáját támogatja. A trappista sajt lehet a híd, amely újra összeköti a városi fogyasztót a vidéki termelővel és ha ez sikerül, azzal mindenki nyer.