Berla Attila • 2025. június 7. 06:02
Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mandulapiac kiegyensúlyozott, sőt éppen ellenkezőleg. A termelés földrajzilag extrém módon koncentrált, a növény vízigénye hatalmas, a klímaváltozás egyre inkább érezteti a hatását, miközben az ellátási láncokat komoly környezetvédelmi és gazdasági kérdések terhelik. Nagyon sok tanulmány foglalkozik a mandula vízlábnyomával. Egyesek szerint 12 liter is kellhet egy szemhez, de az elfogadottabb érték egy gallon, azaz nagyjából 3,8 liter per szem. Ez brutális vízigényt jelent – fogalmazott Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.
Kalifornia dominanciája
A globális mandulatermelés extrém módon koncentrált. A világpiacon szinte kizárólag néhány ország osztozik, de közülük is kiemelkedik az Egyesült Államok - azon belül is Kalifornia -, amely egyedül a világ teljes mandulatermelésének mintegy 80 százalékát adja. A fő termőterület a Kalifornia középső részén található úgynevezett Central Valley, ahol tökéletes klimatikus viszonyok és óriási, öntözéses gazdaságok találkoznak.
Hihetetlenül koncentrált mezőgazdasági termékről van szó. Kalifornia egymaga 1,7 millió metrikus tonnát termel évente - ez egy 2 milliárd dolláros világpiacot jelent
- emelte ki az Agrárszektornak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. Bár Ausztrália és Spanyolország is jelen van a piacon, szerepük elenyésző Kaliforniához képest. Ez a dominancia nemcsak agrárgazdasági kérdés, hanem geopolitikai és klímakockázati szempontból is érzékeny pontja az élelmiszerellátásnak.
A kereslet és a kínálat egyensúlya
A mandulapiacot alapvetően két erő mozgatja: a kínálati tényezők (például időjárás, vízellátottság, termőterület) és a keresleti hajtóerők (élelmiszertrendek, fogyasztói szokások). Kínálati oldalon a legnagyobb kihívás a víz. A mandula rendkívül vízigényes: egyetlen szem megtermeléséhez akár 3,5-4 liter víz is szükséges.
Nagyon sok tanulmány foglalkozik a mandula vízlábnyomával. Egyesek szerint 12 liter is lehet egy szemhez, de az elfogadottabb érték egy gallon, azaz nagyjából 3,8 liter per szem. Ez brutális vízigényt jelent
- hangsúlyozta a szakértő.
A szakember elmondta, hogy klímaváltozás következtében egyre gyakoribb aszályok és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a termelést. A fagyok, a virágzás időszakában bekövetkező hőmérséklet-ingadozások mind jelentősen befolyásolják a hozamokat. A beporzás szintén kiemelt szempont: Kaliforniában a mandulások beporzásához szervezett módon szállítanak méheket az ország különböző pontjairól, ami szintén fokozza a termelés érzékenységét.
A keresleti oldalon viszont töretlen a növekedés. A mandula a „smart food” kategória egyik zászlóshajója lett, az egészségtudatos táplálkozás hívei, a laktózérzékenyek, valamint a növényi alapú étrendet követők is előszeretettel fogyasztják. A mandulatej az egyik legnépszerűbb alternatív tejtermékké vált világszerte.
A mandula nemcsak egészséges, de funkcionális élelmiszer is. A laktózintolerancia nem fog eltűnni, így a mandulatej iránti kereslet biztosan növekszik
- mondta a kutató.
A klímaváltozás felboríthatja a piacot
Pásztor Szabolcs hozzátette, hogy az ázsiai feltörekvő országokban, különösen Kínában egyre gyorsabb ütemben emelkedik a mandulafogyasztás, ami újabb nyomást helyez a kínálati oldalra. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a hazai éghajlati viszonyokkal lehet-e Magyarországon mandulát termeszteni.
Janus Pannonius verséből tudjuk, hogy a mandulatermesztésnek vannak nyomai Magyarországon, de jelenleg elhanyagolható a jelentősége. A növény nem szereti a hideget, napfényt és meleget kíván, és rendkívül vízigényes. Minden fagy jelentősen rontja a hozamot
- mondta a szakértő. A klímaváltozás azonban hosszabb távon akár új távlatokat is nyithat. A mediterrán típusú, enyhébb telek és melegebb nyarak megteremthetik az alapjait annak, hogy legalább regionális szinten és bizonyos fajták esetében elindulhasson egy jelentősebb termesztés.
Hogy alakul a globális piac?
A globális mandulapiac nemcsak az agrárökológiai adottságok, hanem a geopolitikai és kereskedelempolitikai tényezők mentén is formálódik. A mandula nem szabadkereskedelmi termék: a vámtételek - még a Trump-adminisztráció előtti időszakban is - magasak voltak, jelenleg is körülbelül 14%-os vámmal számolnak egyes piacokon. A feldolgozás foka szerint különbség van abban is, hogy pörkölt, hántolt, vagy natúr mandulát exportálnak-e - mindegyik más vámtétellel és kereskedelmi feltétellel jár.
A jövőt azonban nemcsak a vámok, hanem a technológiai innovációk is formálhatják. A gyorsabb, hatékonyabb feldolgozás, a fenntartható öntözési technológiák és a precíziós gazdálkodás lehet a kulcs az új, versenyképes termelők számára. Feltörekvő régiók például Észak-Afrika vagy Dél-Amerika egyes részei már most is próbálkoznak a mandulatermesztéssel, de a kaliforniai dominancia egyelőre megkérdőjelezhetetlen.
A mandulapiac érzékeny, mégis versenyelőnyt biztosító piac. Kalifornia példája megmutatja, hogy még egy fejlett gazdaság is képes mezőgazdasági exportcikkre építeni egy egész exportstratégiát és ez alól nem kivétel a mandula sem
- foglalta össze Pásztor Szabolcs.