Megvan, milyen ősz várhat ránk idén: riasztó jóslat érkezett
Az utóbbi évek magas globális felszíni hőmérsékletét elsősorban az emberi tevékenység okozta felmelegedés idézi elő.
Az utóbbi évek magas globális felszíni hőmérsékletét elsősorban az emberi tevékenység okozta felmelegedés idézi elő.
Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet.
Az éghajlatváltozás 195 országban és területen legalább kétszeresére növelte az extrém hőségnapok számát.
Ez az áramlat a globális óceáni „szállítószalag” része, összekötve az óceánokat és szabályozva az éghajlatot, víz- és hőkeringést.
A legutóbbi jégkorszak körülbelül 11 700 évvel ezelőtt ért véget, a követekező pedig 11 ezer év múlva következne be.
A gleccserolvadás 18 milliméterrel növelte a tengerszint globális emelkedését 2000-2023 között.
Figyelmeztetés jött: minél gyorsabb a felmelegedés, annál hevesebbek lesznek az átmenetek.
A modellbecslések alapján a globális átlaghőmérséklet 2025-ben várhatóan 1,29 és 1,59 Celsius-fok közötti mértékben lesz melegebb.
Egyes régiókban 2060-ra a 3,0°C-os küszöb átlépése is valószínűsíthető, Közép-Európára is baljós jövő vár.
Az Antarktisz jövőjéért aggódó tudósok sürgős cselekvésre szólítanak fel, melyről Ausztráliában tárgyaltak.
Drasztikusan csökkent bolygónk édesvízkészlete, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.
A jelenség kialakulása jelentős hatással lehet a globális időjárási mintázatokra, beleértve az árvizek és aszályok gyakoriságát.
Idén rekordot döntött a globális felmelegedés mértéke, az átlaghőmérséklet 1,54 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előttit.
Egy kis változtatással 125 milliárd tonna szén-dioxid tűnhetne el a légkörből, ami meghaladja az elmúlt három év globális kibocsátásának teljes mennyiségét.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
A La Niña általában kevesebb csapadékkal és az aszályos körülmények romlásával jár, ami globális szinten is hatással lehet a mezőgazdaságra.
A globális átlaghőmérsékletek emelkednek, biztosra vehető, hogy 2024 lesz az eddigi legmelegebb év a világon.
A napjainkban Magyarországon is tapasztalható hőhullám egyelőre gyengébb, vagy közepesen erős kategóriába sorolható.
Július végén egymás után kétszer is megdőlt a legmelegebb nap rekordja a világon.
Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban.
Nagy szükség lenne digitálisan képzett élelmiszeripari mérnökökre itthon, akik képesek egyszerre érteni a technológiához és a digitalizációhoz.
A rizs a világ egyik legfontosabb alapélelmiszere, sok érdekesség van vele kapcsolatban, kezdve a termesztésétől, a feldolgozási lehetőségekig.
Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatják, hogy a klímaváltozás gyökeresen alakítja át a magyar mezőgazdaság mindennapjait.
A 2025-ös nyár rendkívül aszályos időjárása komoly hatással van az ország agráriumára.
A mesterséges hús egy olyan élelmiszeripari termék, amelyet állati sejtekből állítanak elő laboratóriumi körülmények között.
Kukorica vagy kalászos után vetett kalászosokban a Fuzárium fajok szaporító képletei a talajban felszaporodhatnak, elsősorban a talajban található növényi maradványokon telelnek át.
A KUHN Optimer rövidtárcsa nagy munkaszélességgel, stabil mélységtartással és alacsony vonóerőigénnyel kínál hatékony, gazdaságos tarlóhántást.