Kiderült az igazság az alkoholról: nem úgy van, ahogy rengetegen hiszik

Sok mindenből készül alkohol

Az ipari alkohol előállításához használt mezőgazdasági eredetű alapanyagokat általában három nagy csoportba sorolhatjuk a szénhidráttartalmuk alapján. A cukortartalmú alapanyagok közvetlenül erjeszthető cukrokat (főként szacharózt vagy glükózt, fruktózt) tartalmaznak, és azonnal felhasználhatók az élesztővel történő erjesztéshez. A cukorgyártás mellékterméke a melasz magas fermentálható cukortartalommal rendelkezik. A cukornád és cukorrépa leve különösen a bioetanol gyártásban fontos. De klasszikusan az édes gyümölcsök, vagy a csicsóka is jó szeszipari alapanyagok. A keményítőtartalmú alapanyagokat az erjesztés előtt enzimek (elsősorban amilázok) segítségével először fermentálható cukrokká (glükózzá) kell bontani. Ezt az átalakítási folyamatot hívják cukrosításnak. Ilyen formán készülhet alkohol kukoricából, búzából, rozsból, árpából, burgonyából, vagy maniókából.

Végül cellulóztartalmú alapanyagok is léteznek, sőt ezek a leginkább környezetbarátok és fenntarthatók, mivel nem versenyeznek az élelmiszer-alapanyagokkal. Ezek gyakorlatilag olyan mezőgazdasági hulladékok, melyek más célra nem nagyon lennének használhatóak. Ilyen a kukoricaszár, búzaszalma, vagy a cukornád zúzott rostos anyaga. Ezeket az anyagokat bonyolultabb, előkezelési és hidrolízises eljárásoknak vetik alá, hogy a cellulózt fermentálható cukrokká bontsák.

Az alkohol felhasználási területei szétágazóak

Bár elsőként mindenkinek az alkoholos italok jutnak eszébe, az etilalkohol rengeteg más helyen is szerephez jut. Kiváló oldószer poláris és apoláris anyagok számára, emiatt széleskörűen használják a vegyiparban és a háztartásokban festékek, lakkok, gyanták, ragasztók, tinták oldására. Parfümök, tinktúrák, gyógyszerek (pl. köhögéscsillapítók, kenőcsök) és kozmetikumok előállításánál is gyakori alapanyag. Fertőtlenítő és dezinficiáló hatása miatt gyakori összetevője a kézfertőtlenítőknek, sebtisztítóknak és felületfertőtlenítőknek. Általában 70 %-os koncentrációban a leghatékonyabb. Nagy mennyiségben állítanak elő és használnak fel bioetanolt (bioalkoholt) üzemanyagként, amelyet benzinnel keverve vagy tisztán alkalmaznak. Számos más vegyület (pl. acetaldehid, ecetsav, észterek) gyártásához használják kiindulási anyagként. Használják üvegek, lencsék, szemüvegek, CD-k és DVD-k tisztítására, mivel gyorsan elpárolog és nem hagy nyomot. Bár az etilén-glikol elterjedtebb, bizonyos fagyálló folyadékokban is szerepelhet az etilalkohol. Az ipari célokra szánt etanolt gyakran denaturálják (mérgező vagy kellemetlen ízű adalékanyagot adnak hozzá), hogy ne lehessen emberi fogyasztásra felhasználni, és így ne kelljen utána a szeszes italokra kirótt adót megfizetni.

Kis mértékben gyógyszer

Hazánk igen rossz helyen áll az alkoholfogyasztási statisztikák tekintetében, egyes adatok szerint a lakosság 10-20 százaléka valamilyen mértékben alkoholfüggő. Az alkohol jelentősen hígítva, már 3 százalékos vizes oldatban is gátolja a baktériumok szaporodását, 20 százalékos koncentrációjú oldatban pedig a legtöbb baktériumot megöli. Az alkohol hűsíti a bőrt, a pórusokat összehúzza, csökkenti a gyulladást és fájdalomcsillapító hatású. Pattanásos arcbőr lemosására is ajánlott, számos gyógynövényes arctonik alkotóeleme, de vigyázzunk, mert szárítja is egyben a bőrt. Töményebb oldata vérbőséget, csípő, égető érzést okoz, ez reumatikus fájdalmak enyhítésére lehet egy ideig hatásos. Régen ajánlották, hogy fogfájás estén pálinkával öblögessen a beteg, ami a fájdalmat egy időre valóban megszünteti, de a probléma okát egyáltalán nem oldja meg. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az alkohol befolyásolhatja az egyébként szedett gyógyszerek hatását.

Az alkohol a szájban növeli a nyálelválasztást, a gyomorban fokozza az emésztőnedvek elválasztását, ennek köszönhetően étvágyfokozó és segíti az ételek emésztését. Hatása még, hogy a simaizmokat képes elernyeszteni, amivel csökkenti a simaizom-görcs által okozott fájdalmakat, valamint fogyasztása emeli a vérnyomást. Az alkoholnak a központi idegrendszerre gyakorolt hatásai közismertek. Csökkenti a gátlásokat, ami enyhébb esetekben vicces, súlyosabb esetekben tragédiákhoz is vezetett már, amikor az alkoholos befolyásoltság és gátlás vesztés olyan mértékűvé vált, hogy az akár másik ember életét követelte.

Az alkohol mindenkire kicsit másképp hat. Ez a hatás függhet az életkortól, a testtömegtől és az alapvető lelki habitustól is, sőt az előtte elfogyasztott táplálék mennyiségétől és minőségétől is. Kis mennyiségben fogyasztva megszüntetni a fáradtságérzést, akár nagyobb munkateljesítményt eredményezhet, de ez is visszájára sülhet el bizonyos mértékű alkoholfogyasztás felett. Főleg a vörösbor fogyasztásról állapították meg, hogy a rendszeresen kis mennyiégben bort fogyasztók körében ritkább a szívinfarktus és az agyvérzés, bár ez nem a bor alkohol tartalmával, hanem más hasznos összetevőivel van összefüggésben. A szívműködésre például a szőlőben található magnézium van jó hatással. A vörösbor tannintartartalma a bélhurut kezelésében lehet segítségünkre, de ugyanez a hatóanyag csökkenti az érelmeszesedés kockázatát. A polifenolok antioxidáns hatása csökkenti a koleszterinszintet és a vérrögképződésre való hajlamot. A sör is rendelkezik gyógyhatással, fontos vitaminokat tartalmaz, főleg a B vitamin csoportból. Emésztési problémák megelőzésér is hatékony lehet, illetve a savakra érzékeny gyomornak is jobb a sör, mint a bor. A mézes sör pedig nyugtat, lazít, álmosít. A pálinka bélrendszeri problémák okozta hasi görcsök esetén ellazítja a simaizmokat, így enyhíti a problémát.

Csökken az összes fogyasztás mennyisége

Magyarország alkoholfogyasztási szokásai évtizedek óta kiemelt társadalmi és egészségügyi téma. Bár az egy főre jutó teljes fogyasztás az elmúlt évtizedekben enyhe csökkenést mutatott, a mérték és a fogyasztási minták továbbra is a legproblémásabbak közé sorolják az országot Európában. Az alkoholfogyasztási adatok általában tiszta (100%-os) szeszre átszámítva kerülnek közlésre, és a 15 évesnél idősebb lakosságot veszik alapul. A különböző források adatai kismértékben eltérhetnek, de a trendek egyértelműek. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) legutóbbi átfogó adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás a 15 évesnél idősebb lakosság körében körülbelül 10,4 liter tiszta alkoholnak felel meg. Ezzel Magyarország az Európai Unió és Európa felső középmezőnyében helyezkedik el. Ezek a számok jelentős eltérést mutatnak a nemek között: férfiak esetében kb. 15–20 liter tiszta szesz/év/fő, nők esetében kb. 5-7 liter tiszta szesz/év/fő a fogyasztás átlaga. Sörből 60-80 liter a fejenként évente elfogyasztott átlagos mennyiség, borból 20-25 liter, a tömény szeszekre pedig nincs adat, mert a házi főzés legalizálása óta ez nem mérhető.

A magyarországi alkoholfogyasztási trendek a 2000-es évek óta általánosságban csökkenő tendenciát mutatnak, bár a bor- és töményital-fogyasztás csökkenése egyértelműbb volt, mint a sörfogyasztásé. A sörfogyasztás csökkenő trendet mutat, ám a kategórián belül növekszik a hazai sörök és a prémium italok aránya, és a fogyasztók egyre gyakrabban keresik az alkoholmentes vagy alacsony alkoholtartalmú alternatívákat. A borfogyasztás tekintetében a kutatások szerint a bor még mindig a legnépszerűbb ital a magyarok körében, különösen az idősebb korosztályban.

Az egy főre jutó fogyasztási adatok szintén a csökkenő trend felé mutatnak hosszabb távon. A koktélok és újonnan elterjedt italféleségek a 18-29 éves korosztályban népszerűek. Egyre kedveltebbek az alacsony alkoholtartalmú alternatívák, és a fogyasztás is egyre tudatosabbá válik, bár a magyarországi alkoholfogyasztás továbbra is jelentős mértékű a nemzetközi összehasonlításban.

A problémás fogyasztás

A legtöbbet ivó európai országok (pl. Csehország, Lettország, Litvánia) fogyasztása 12–14 liter feletti értéket mutat, így Magyarország nem az éllovasok között van. Bár az egy főre jutó átlagfogyasztás nem világelső, Magyarország szomorú téren számít kiemelkedőnek az alkohollal összefüggő ártalmak mutatóiban. A WHO adatai szerint Magyarországon a legmagasabb az alkoholhoz köthető rendellenességekben (pl. májbetegség, májzsugor) elhunytak aránya Európában. Ez arra utal, hogy bár az átlagfogyasztás még nem a legmagasabb, a magyar lakosság egy része koncentráltan, nagy mennyiségben és rendszeresen fogyaszt alkoholt (úgynevezett problémás ivás). Szakértői becslések szerint a felnőtt lakosság jelentős része (10- 20%-a) tekinthető problémás vagy nagyivónak, a tényleges alkoholbetegek számát pedig egyes becslések akár az egymillió főre is tehetik. Ne feledd, a felelős és jogszerű fogyasztás érdekében mindig tartsuk be az országunkban érvényes alkoholfogyasztási korhatárt és az alkoholfogyasztásra vonatkozó előírásokat. Fogyassz felelősséggel!