agrarszektor.hu • 2025. november 28. 16:26
Miközben a globális baromfihúsexport és -import csak lassan, egy-két százalékkal bővül, és a juhágazat világszinten visszafogott növekedést mutat. Ugyanakkor az EU egyre inkább külső forrásokra, főként Brazíliára, Ukrajnára és Új-Zélandra támaszkodik. Magyarország azonban tartja pozícióját: a baromfihúsexport nőtt, különösen a csirkehúsé, miközben az import jelentősen csökkent. A hazai juh- és bárányágazatban a termelés visszaesése mellett is drágulás figyelhető meg, így a könnyű és nehéz bárány ára 6-8 százalékkal emelkedett, miközben az export értéke nőtt.
A baromfihús világtermelése a FAO várakozásai szerint 2025-ben elérheti a 154,4 millió tonnát, ami közel 3 százalékkal haladná meg az előző évi szintet. A világpiacot továbbra is Kína, az Egyesült Államok, Brazília és az Európai Unió dominálja, miközben az export és az import növekedése kiegyensúlyozott, mindkettő 1,1 százalék körüli bővülést mutathat. Az EU-ban már jóval vegyesebb a helyzet: a közösség baromfihúsexportja csökkent, miközben az import látványosan emelkedett, ami egyre nagyobb függést jelez a külső, elsősorban brazil, ukrán és thaiföldi beszállítóktól - derült ki az AKI kiadványából.
Fontos célpiacunk Románia
A KSH adatai szerint 2025 első három negyedévében a baromfihúsexport 2 százalékkal nőtt, meghaladva a 163 ezer tonnát, ezen belül a csirkehús kivitele kiugróbb mértékben, 11 százalékkal emelkedett. A pulykahús-kivitel is nőtt, ha mérsékeltebb ütemben. A legfontosabb célpiac továbbra is Románia maradt. A behozott mennyiség ugyanakkor jelentősen csökkent: a magyar baromfihúsimport több mint 13 százalékkal esett vissza, különösen a pulykahús-beszállítás csökkent drasztikusan. A termelési oldalon is érzékelhető az átrendeződés: bár a teljes levágott mennyiség minimálisan elmaradt az előző évitől, a csirkeágazat erősödött, míg a kacsavágások száma drámaian visszaesett. A hazai árak egyértelmű emelkedést mutatnak a baromfis piacon.
A vágócsirke termelői ára 8 százalékkal, a vágópulykáé 9 százalékkal nőtt egy év alatt. A feldolgozói oldalon még ennél is nagyobb volt a drágulás: a csirkemellfilé ára több mint 14 százalékkal emelkedett, a csontos csirkemellé közel 9 százalékkal, a csirkemell átlagára pedig 11 százalékos növekedést mutatott. A csirkecomb ára is nőtt, bár kisebb ütemben. A magyar árak így meghaladják az uniós trendeket, ahol az egész csirke ára 8 százalékkal drágult.
Egyre több ilyen hús van az EU-ban
A juh- és bárányágazat globálisan visszafogottabban teljesít. A FAO szerint 2025-ben a világ juhhústermelése 18,95 millió tonna lehet, ami ugyan növekedés, de jóval mérsékeltebb, mint más húsféléknél. A termelés túlnyomó része Ázsiából és Afrikából származik, miközben a meghatározó exportőrök - Ausztrália és Új-Zéland - termelése visszaesést mutat. A nemzetközi kereskedelem is lassul, az export és az import egyaránt csökkenhet közel 2 százalékkal.
Az Európai Unión belül ezzel szemben a juh- és kecskeimport dinamikusan bővült: 2025 első hét hónapjában 20 százalékos növekedést mértek, főként új-zélandi és brit szállítók dominanciájával. Az uniós árak meredeken emelkedtek, a könnyű bárány 11,2 százalékkal, a nehéz bárány 15,6 százalékkal drágult egy év alatt.
Magyarországon viszont egyszerre figyelhető meg termelési visszaesés és árnövekedés. Az AKI adatai szerint a levágott juhok száma több mint 24 százalékkal csökkent, miközben az élőbárány-export mennyisége majdnem 8 százalékkal mérséklődött. Ennek ellenére az export értéke nőtt, ami egyértelműen az árak emelkedésének köszönhető: a könnyű bárány termelői ára 2036 forintra, a nehéz bárányé 1891 forintra emelkedett, ami 6-8 százalékos drágulást jelent egy év alatt.
Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy az európai juh- és kecskeágazat jelentős kihívásokkal néz szembe, miközben az állományok létszáma történelmi mélypontra süllyedt. Az EU juhhús-piaca dinamikusan változik és egyre globalizáltabb környezetben működik. A tagállamok belső termelésének növelése, valamint az export- és importtevékenységek észszerűsítése kulcsfontosságú az élelmezésbiztonság és a gazdasági stabilitás szempontjából. Az állománylétszám történelmi mélypontja miatt a juhvágások száma is tovább csökkent 2025 első felében. EU-s szinten 9,2%-os visszaesés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest.
A legnagyobb csökkenést Bulgáriában (-46,5%), Németországban (-37,1%), Portugáliában (-18,7%) és Írországban (-14,1%) regisztrálták. Egyedül Olaszországban nőtt a juhvágások száma, 11,6%-kal. Ezzel szemben a kecskevágások száma uniós szinten 7,0%-kal emelkedett. A tagállamok között azonban jelentős eltérések mutatkoztak: míg Romániában 67,8%-kal, Olaszországban pedig 45,5%-kal nőtt a vágások száma, addig Bulgáriában 63,2%-kal, Spanyolországban 17,2%-kal, Portugáliában 6,8%-kal, Ausztriában pedig 5,6%-kal csökkent.