Az európai sertéságazatot 2025 őszén komoly piaci nyomás érte, elsősorban a Kína és az Európai Unió közötti gazdasági feszültségek miatt. Kína szeptembertől előzetes dömpingellenes intézkedéseket vezetett be az uniós sertéshúsra és melléktermékekre, 15,6–62,4% közötti biztosítéki szintekkel. Ez a döntés elsősorban az EU-ban kevésbé keresett, de Kínában kedvelt húsrészeket (fül, láb, belsőségek) érinti, amelyekre eddig jelentős kereslet mutatkozott. A kivitel szűkülése, akadályai következtében az uniós kínálat nőtt, ami lefelé nyomja a hasított sertés árait a belső piacon, így a magyar vágóüzemek esetében is csökkenti az értékesítési lehetőségeket, bevételeket és a felvásárlási árakat. Kínai dömpingellenes intézkedések és visszaeső árak sújtják a sertéstartókat - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.

Az irányadó német vágósertés-alapár (ZMP) 2025 októberében 1,85 euró/kg-ról 1,70 euró/kg-ra esett, a hónap átlagára 1,73 euró/kg volt, ami jelentős, 10 százalékos visszaesés szeptemberhez képest. A magyarországi termelői árak az AKI PÁIR adatai alapján szeptemberben 758 Ft/kg hasított meleg súly körül alakultak, ami 5 százalékkal alacsonyabb az előző évinél, és a trend októberben tovább gyengült. A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 4,4 százalékkal 22,6 ezer tonnára nőtt 2025 január–augusztusában a 2024 azonos időszakában külpiacon eladott mennyiséghez képest. A legfőbb partnerek Románia, Moldova és Ausztria voltak. Az élősertés-behozatal 31 százalékkal 29,6 ezer tonnára esett vissza a megfigyelt időszakban, a legnagyobb beszállítók Szlovákia, Horvátország és Németország voltak.

A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 8,5 százalékkal (100,2 ezer tonna), értéke 13,9 százalékkal mérséklődött 2025 január–augusztusában a 2024. január–augusztusihoz képest. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba, Horvátországba és Szlovákiába szállították. A sertéshúsimport volumene 11,6 százalékkal (84,3 ezer tonna), értéke 10,8 százalékkal csökkent ugyanekkor. A sertéshús 70 százaléka Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból származott.

A magyar tejágazat 2025 őszén stabil felvásárlási árakkal, de romló nemzetközi árkörnyezettel működik. Az AKI adatai szerint szeptemberben a felvásárlási alapár 189,32 Ft/kg, az átlagár 199,88 Ft/kg, a kiviteli ár pedig 196,28 Ft/kg volt. A felvásárolt mennyiség az év első kilenc hónapjában 3 százalékkal nőtt, miközben az export 17 százalékkal csökkent. A magyar tej ára 5,6 százalékkal maradt el az uniós átlagtól (EU-27: 53,56 €/100 kg; Magyarország: 50,70 €/100 kg). A hazai tejpiac alacsony jövedelmezőségű, de legalább stabil.

A nemzetközi tejpiacon a veronai spotárak október végére 51–53 €/100 kg körül mozogtak, ami jelentős, közel 10 százalékos visszaesést jelent szeptember elejéhez képest. A Tej Terméktanács októberi helyzetelemzése megerősíti, hogy a spotpiac gyengülése az exportárakat is lefelé húzza, miközben a hazai feldolgozók főként a belső piacra termelnek, stabil, de alacsony jövedelmezőségi szinten.

Az uniós marhahúspiac 2025 októberében továbbra is erős árszinten mozog. Az Európai Bizottság piaci jelentése szerint a fiatal bikák (R3) átlagára 736 €/100 kg, a teheneké (O3) 625 €/100 kg, ami a 2022–2024-es hároméves átlaghoz képest is magas szintet jelent. A kereslet ugyanakkor stagnál, és a feldolgozói láncok egyre inkább a magas hozzáadott értékű, eredetvédett vagy prémium minőségű húsokat részesítik előnyben. A feldolgozók és a fogyasztók a magas hozzáadott értékű, eredetvédett, prémium minőségű húsokat keresik.

A magyar juh- és kecskeágazat 2025-ben stabilizálódó, de továbbra is exportorientált szegmens. A juhállomány 888 ezer, az anyajuhállomány 682 ezer egyed körül alakul. A bárányexport az összes termelés közel 90 százalékát teszi ki, fő piacai Olaszország, Franciaország, Németország és a Közel-Kelet. A kiviteli árak továbbra is kedvezőek, ami biztosítja a gazdálkodók jövedelmezőségét, de az inputköltségek növekedése és az exportfüggőség kockázatot jelent. A juhok exportja kedvezően alakul, a gazdálkodók jövedelmezően tudnak termelni.