agrarszektor.hu • 2026. január 5. 08:46
A magyar kiskereskedelem 2025-ben mérsékelt, hullámzó növekedést mutatott, miközben a háztartások többletfogyasztása jelentős részben a szolgáltatások és az online kereskedelem felé áramlott. Az élelmiszer-kiskereskedelem az árrésstop árnyékában is átlag feletti bővülést ért el, miközben a kisboltok száma tovább csökkent - írta meg a Portfolio.
A hazai kiskereskedelmi szektor 2024 óta jellemző lassú növekedési pályája 2025-ben is folytatódott. A bővülés nem egyenletes mintázatot mutat, inkább cikkcakkos jellegű, ami a lakosság reáljövedelmének emelkedését és az ebből fakadó vásárlóerő-növekedést tükrözi. Ennek eredményeként január és október között éves összehasonlításban 2,9 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom. Figyelemre méltó, hogy a lakossági kereslet élénkülésének elsődleges haszonélvezői nem a hazai, fizikai kiskereskedelmi egységek.
A fogyasztók többletkiadásainak jelentős hányada a szolgáltatási szektorban, külföldi utazásokban, illetve a statisztikai mérések számára nehezebben követhető online kereskedelemben realizálódik. Az ázsiai e-kereskedelmi platformok forgalmát a KSH csak részlegesen képes nyomon követni, holott például a Temu vásárlói köre már 2024 tavaszára elérte az 1,2 millió főt. Ettől függetlenül is kiemelkedő teljesítményt nyújtott a csomagküldő és internetes kereskedelem, ahol a forgalom 6,8 százalékkal bővült, jelentősen felülmúlva a kiskereskedelem egészének növekedési ütemét. A fogyasztói óvatosság fokozatos oldódása mellett az élelmiszer-kiskereskedelem 3,7 százalékos növekedést produkált, ami meghaladja az átlagos bővülési ütemet.
Kérdéses azonban, hogy ez az eredmény mennyire tekinthető sikernek az árrésstop szabályozási környezetében. A kormányzati kommunikáció alapján ez a szabályozás hosszabb távon is fennmaradhat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter karácsony előtt kijelentette: "nem tekinti automatikusnak az árrésstop kivezetését". Ehelyett a rendszer átdolgozását és a piaci szereplőkkel kötendő hosszú távú megállapodásokat részesíti előnyben. A miniszter szerint "bizonyos helyzetekben nem a piac követése, hanem annak vezetése a gazdaságpolitika feladata, és az árrésstop ennek a megközelítésnek egy konkrét példája".
Ezzel szemben az alkohol- és dohánytermékek forgalma 1 százalékkal csökkent, amit más statisztikai adatok is alátámasztanak. A nem élelmiszer jellegű termékek értékesítése 4,3 százalékkal bővült, míg az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma mindössze 0,7 százalékos növekedést mutatott. A novemberi és decemberi adatok még hiányoznak a teljes éves kép megrajzolásához, azonban több tényező is átmeneti élénkülést hozhatott az év végén. Ilyen a nyugdíjasoknak juttatott élelmiszer-utalvány, a többgyermekes anyák adókedvezménye, valamint a családi adókedvezmény emelése.
A 2026-os kilátásokat javíthatja, hogy idén 11 százalékkal emelkedik a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal nő. Ez a hatás a mediánbérig is begyűrűzhet, amely kedvezmények nélkül valamivel 400 ezer forint felett alakul. A közelgő bértárgyalásokon ez a tényező várhatóan hangsúlyosan megjelenik, ami erőteljes reálbér-emelkedést eredményezhet, és pozitívan hathat a kiskereskedelmi forgalomra. A teljes éves adatok hiányában is látható, hogy 2025 első félévében folytatódott a boltbezárások trendje.
Az élelmiszer- és nem élelmiszerboltok száma összesen 1232-vel csökkent: a 2024 végi 92.519 egységről 91.287-re mérséklődött. Az élelmiszerboltok szegmensében 465 üzlet zárt be, így a korábbi 31.682-ből mindössze 31.217 maradt működésben az időszak végére. Szakmai vélemények szerint az árrésstop komoly kockázatot jelent a kisebb egységek számára, amelyek nem képesek versenyezni a nagy láncok kormányzati előírások miatt alkalmazott alacsony alapélelmiszer-áraival.
A kiskereskedelmi adó sávhatárainak váratlan kormányzati megemelése elsősorban a kisebb vállalkozásoknak, illetve a sávhatárok közelében működő cégeknek jelent érdemi könnyebbséget, miközben a legnagyobb szereplők számára is mintegy 2 milliárd forintos enyhítést eredményez. A kormány számításai szerint az intézkedés összesen 26 milliárd forintos bevételkiesést okoz a költségvetésnek, az új adósávok pedig már a 2025-ös évre is alkalmazhatók.