Vallott a magyar borász: lerántotta a leplet a híres borvidék titkáról

A magyar szőlő- és borágazatnak 2025-ben egyszerre kellett szembenéznie a klímaváltozás egyre erősebb hatásaival, a csökkenő fogyasztási trendekkel, valamint egy olyan növényegészségügyi fenyegetéssel, amely az ágazat hosszú távú fennmaradását is veszélyezteti. Bár az év időjárási megítélése a kezdeti aggodalmak után a nyár második felére némileg árnyaltabbá vált, az év első felét meghatározó aszály és az aranyszínű sárgaság betegség fókuszba kerülése komoly hatással volt az ágazat szereplőinek hangulatára és döntéseire. Korábban a Kunsági, a Balaton-felvidéki és a Badacsonyi borvidékek borászainál érdeklődtünk arról, milyennek ítélik meg a tavalyi évet és a jelenlegi kilátásaikat, ezúttal pedig a Tokaji borvidék szakembereit kérdeztük meg.

Palkó Gabriella, az abaújszántói Palkó Borok egyik tulajdonosa kérdésünkre elmondta, hogy a 2025-ös évben jelentős terméskiesésben volt részük, a két hullámban érkezett májusi fagyoknak köszönhetően. Ebből kifolyólag tavaly mintegy 40-50%-kal lett kevesebb szőlőjük. A szakember és férje 20 hektáron művelnek szőlőt, területeik jelentős része a történelmi Kassaváros dűlőn helyezkedik el, ez egy nyugati fekvésű dűlő a Sátor-hegy lábánál. A borászat mellett kertészeti és építőiparral, valamint szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkoznak.

Palkó Gabriella elmondta, hogy a borkészítésen felül több módon hasznosítják a termést, minőségi szőlőt is adnak el Szlovéniába, de készülnek dűlőszelektált tartályos és fahordós tételeik is. Emellett palackozott mustot is készítenek, főleg éttermek részére, illetve a palackozott borokat közvetlenül értékesítik a HoReCa-szektor részére. A szakember beszélt arról is, hogy

Abaújszántó régen jelentős borkereskedelmi központ volt, itt haladt keresztül a Tokaji borút Lengyelország irányába. A településen 300 pince, 11 vendéglátóhely működött, jelentős szőlőterületek képezték a borvidék nyugati vulkanikus peremét, ám ennek mostanra már csak töredéke maradt meg: jelenleg 5-6 borászat működik itt.

A borász azt is elmondta, hogy bár a település jelentős idegenforgalmi potenciállal bír, mégis nehezen tud érvényesülni borászati és turisztikai vonalon, mivel az étterem és a magasabb kategóriájú szálláshely a településről kicsit messzebb (4-8 km) található. De, mint mondta, a lelkesedés és a kitartás még megvan az itt működő néhány borászatban. A Palkó Borok társtulajdonosa elmondta, hogy ők is tapasztalják a borfogyasztás csökkenését, ahogy azt is, hogy szűkül a piac. Egy-egy rendezvény során azonban még mindig lehet új rajongókat szerezni, így elmondható, hogy a bor eddig is egy rétegtermék volt, és most még inkább azzá válik. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne javítani a helyzeten, a szakember az osztrák, szlovén és olasz jó gyakorlatokat hozta fel, ahol az emberek a városokból hétvégenként elutaznak a közeli borvidékre egy jót enni-inni és szórakozni, amihez adottak a megfelelő körülmények: jó az infrastruktúra, vannak kiépült turisztikai célpontok, szállások, emellett megfizethető áron juthatnak hozzá a szolgáltatásokhoz, például a Bécs környéki (60 km-en belüli) szőlőskertekben.

A Tokaji Borvidékre eljutás logisztikáján lenne még mit javítani. Kassa tőlünk csak 50 kilométerre van, van reptere, és tudjuk, hogy rengeteg olyan ember van, aki egy-egy turisztikai attrakcióért akár egy hosszú hétvégére is repülőre ül. De ott a lengyel piac is. A kapcsolat a múltban már megvolt, vagyis nem a nulláról kellene kezdeni a marketinget

- közölte Palkó Gabriella.

A borász úgy látta, hogy az ágazat többet is tehetne a „várakozáson” kívül. Igaz, aki szőlővel és borral foglalkozik, az nem ér rá piacot építeni, idegenforgalmat fejleszteni. De azért vannak lehetőségek, amiket ki lehet használni. Számukra például fontos a társadalmi felelősségvállalás, ezért gyakran vesznek részt a borok köré szerveződő segítő tevékenységeken.

Palkó Gabriella a tavalyi ősszel nagy figyelmet kapó szőlő aranyszínű sárgasága betegség kapcsán elmondta, hogy helyi munkacsoportok alakultak a hegybíró vezetésével. Minden dűlőt és parcellát feltérképeztek, a gyanús tőkéket megjelölték, amiket aztán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgált, de szerencsére nem találtak jelenleg fertőzött tőkéket Abaújszántó és Tállya szőlőterületein. De a betegség a borvidéken már jelen van, tapasztaltak ültetvény kivágásokat - mondta a szakember. Palkó Gabriella beszélt arról is, hogy a Tarcali Kutatóintézet oldalán mindenki számára elérhető információk vannak, a szakmai szervezetek aktívan jelen vannak a borvidéken. Folyamatos háttérmunkák zajlanak a megelőzést célzóan, és a hatékony tavaszi fellépés érdekében. A szakember szerint jelenleg a szabályozás szigorításával lehet eredményeket elérni: ilyen lehet az, ha gyorsan felszólítják a műveletlen területek gazdáit és azonnal reagálva, kényszer kivágást kérnek a nem művelt ültetvényekre, mivel ezek a területek fertőzési gócpontokat jelenthetnek.

Hasonló tapasztalatokról számolt be a tállyai Európa Centruma Pinceborozó és Vendégháztól Tóth Pálné, aki kérdésünkre elmondta, hogy 2025-ben a megszokotthoz képest legalább a harmadával kevesebb bort tudtak termelni. A minőséget illetően nincsenek problémák, jó fokok voltak. Tóth Pálné beszélt arról is, hogy a forgalom eléggé visszaesett, és nem csak náluk, de mindenütt a környéken, ez pedig komoly problémát jelenthet a kisebb termelőknek. A szakember szerint sokan gondolkodnak azon, hogy teljesen felhagynak a tevékenységgel, de akinek nagyobb szőlői vannak, az nem tudja egyik napról a másikra felszámolni a működését. Tóth Pálné azonban optimista volt, és jelezte, várják a fellendülést. Ami a szőlő aranyszínű sárgasága betegséget illeti, a szakember is megerősítette, hogy bár a borvidéken jelen van, Tállyán még nem volt belőle gond.