agrarszektor.hu • 2026. február 28. 09:29
Magyarországon aggasztó a népegészségügyi helyzet, amely szorosan összefügg az egészségtelen táplálkozással és a társadalmi egyenlőtlenségekkel. A javuláshoz elengedhetetlen lenne egy átfogó, rendszerszintű élelmezéspolitikai stratégia megalkotása. Szöllősi Réka élelmiszer-politikai elemző szerint bár a tudományos irányvonalak adottak, a hazai megvalósításból hiányzik a közös cél és az összehangolt cselekvés - írta meg a Portfolio.
A szakértő rámutatott: a magyar társadalom táplálkozási szokásai kifejezetten rosszak, aminek súlyos egészségügyi következményei vannak. Ezt a problémát a gazdasági nehézségek tovább mélyítik. A szegénység és a táplálkozás minősége között szoros összefüggés van, mivel az alacsonyabb jövedelmű rétegek gyakran kényszerülnek arra, hogy olcsó, úgynevezett "üres kalóriákat" tartalmazó, rosszabb minőségű élelmiszereket vásároljanak.
Noha táplálkozástudományi és környezetvédelmi szempontból is tudományos konszenzus övezi a szükséges teendőket, a gyakorlati megvalósítás várat magára. A cél világos: kisebb területen, nagyobb hatékonysággal kellene több embert ellátni. Emellett radikálisan csökkenteni kell az élelmiszer-pazarlást, és biztosítani az egészséges élelmiszerek igazságos elosztását. A kutatások szerint az élelmezésnek kritikus szerepe van a bolygó teherbíró képességének fenntartásában, így a változtatás nem tűr halasztást.
A legnagyobb kihívást itthon a rendszerszemlélet hiánya jelenti. Jelenleg nincs érdemi táplálkozáspolitika, és a lakosság sem kap megfelelő iránymutatást arról, hogyan étkezhetne fenntarthatóbban. Szöllősi Réka hangsúlyozta: valódi változást csak akkor lehet elérni, ha az összes érintett fél - a termelőktől és a kereskedőktől kezdve a jogalkotókon át az egészségügyi szakemberekig - egy közös célért dolgozik. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy miközben egy átlagos magyar ember környezeti lábnyomának közel 40 százalékát az élelmezés teszi ki - megelőzve ezzel a közlekedést és az energiafogyasztást -, erről a lakosság alig rendelkezik információval.
Ez a téma a médiában is ritkán jelenik meg. Míg számos európai ország, például Ausztria vagy Németország már beépítette a fenntarthatósági szempontokat a hivatalos táplálkozási ajánlásaiba, Magyarországon ez a lépés még hiányzik. A jövőbeli kilátásokat tovább árnyalják a változó geopolitikai viszonyok és a protekcionista gazdaságpolitikai irányzatok, amelyek különösen a kis országok számára jelentenek kockázatot. A probléma megoldásához gyakorlati innovációkra is szükség van. Ilyen előremutató irány az úgynevezett upcycling, vagyis az értéknövelő újrahasznosítás.
Ennek során az élelmiszeripari melléktermékekből - például sörtörkölyből vagy esztétikailag hibás, de fogyasztásra alkalmas zöldségekből - készítenek új termékeket. A fenntartható rendszerhez hozzátartozik a hulladékgazdálkodás fejlesztése is. A települési hulladék jelentős részét kitevő biohulladék elkülönített gyűjtése kulcsfontosságú a jó minőségű komposzt vagy biogáz előállításához, valamint a körforgásos gazdaságra való átálláshoz.