agrarszektor.hu • 2026. március 28. 13:14
Több mint 350 milliárd forintos, ötéves beruházási programba kezd a Master Good cégcsoport. A cél a termelés jelentős növelése és a nemzetközi versenyképesség megőrzése. A nagyszabású technológiai fejlesztés és a mesterséges intelligenciára épülő automatizáció új üzemek megépítésével jár. Mindez alapjaiban alakítja át a vállalat foglalkoztatási szerkezetét, ami bizonyos fizikai munkakörökben elkerülhetetlen létszámleépítéshez vezethet - írta a Világgazdaság.
A fejlesztések egyik kiemelt eleme a sárvári húskészítményüzem, amelynek építése már a befejezéshez közeledik. Az új létesítményre való teljes átállás várhatóan 2026 nyarának végére valósul meg. Bárány László ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a beruházásokat nem a megalománia, hanem a piaci kényszer hajtja.
Az erősödő nemzetközi verseny és a fogyasztók növekvő árérzékenysége miatt a folyamatos költségcsökkentés és hatékonyságnövelés a talpon maradás elengedhetetlen feltétele.
Az új sárvári központban integrált automatizációs rendszerek, robotikai megoldások és mesterséges intelligencia által vezérelt gyártásirányítás működik majd.
A technológiai ugrást jól mutatja a termelési kapacitás növekedése: az üzem alapterülete csupán másfélszeresére bővül, miközben a kibocsátás a jelenlegi négyszeresére nő. Ez a hatékonyság azonban az élőmunka-igény drasztikus csökkenésével jár.
Az új gépsorok azonos vagy akár alacsonyabb létszámmal is képesek lesznek a nagyobb volumen előállítására. Bár konkrét számokat nem közöltek, az automatizáció miatt a fizikai munkavállalók száma várhatóan csökkenni fog. Ezzel párhuzamosan a magasabb képzettséget igénylő technológiai pozíciók szerepe felértékelődik.
A következő öt évben megvalósuló átfogó csomag a húskészítménygyár mellett magában foglal egy új panírozóüzemet és a hozzá tartozó infrastruktúrát. Emellett felépítenek egy második csirkefeldolgozó vágóüzemet is, amelynek éves kapacitása elérheti a 100 millió darabot. A cégcsoport a beruházásokat döntően saját forrásból, banki hitelekből és kötvénykibocsátásból fedezi. A jellemzően utófinanszírozott állami támogatások aránya ugyanis alacsony marad.