agrarszektor.hu • 2026. november 20. 17:31
Általánosságban nézve továbbra is stabilak a globális mezőgazdasági árukészletek, különösen a búzáé és a szemesgabonáké.
Általánosságban nézve továbbra is stabilak a globális mezőgazdasági árukészletek, különösen a búzáé és a szemesgabonáké, bár a rizs, a cukor és a növényi olajok esetében már vegyesebb a kép. Az árupiacok és a kereskedelmi folyamatok ennek ellenére továbbra is ki vannak téve az időjárási viszonyoknak, a logisztikai és politikai bizonytalanságnak, derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által ma közzétett új jelentésből.
Az Élelmiszer-kilátások című kiadvány szerint lassulni fog 2026-ban a globális élelmiszerimport-költségek növekedési üteme, amelyet nagyrészt a kávé és a kakaó alacsonyabb nemzetközi árai vezérelnek. A félévente megjelenő kiadvány frissített piaci értékeléseket és előrejelzéseket tartalmaz a főbb élelmiszer-alapanyagok, köztük a gabonafélék, az olajos magvak, a cukor, a hús, a tejtermékek, a halászati és akvakultúra-termékek termelésére, felhasználására, kereskedelmére és készleteire vonatkozóan. Az új kiadás további betekintést nyújt a műtrágyatermelésbe, -felhasználásba és -kereskedelem trendjeibe, valamint abba, hogy a fekete-tengeri konfliktusok okozta zavarok hogyan alakítják át a kereskedelmi útvonalakat, és külön cikkeket tartalmaz a tejsavó, az olívaolaj és az állati takarmányok költségeire összpontosítva - írja közleményében a FAO.
Kiemelt trendek, fontosabb megállapítások
- A globális gabonakészletek a 2027-es szezon végére akár 1,8%-kal is bővülhetnek; ez nagyrészt az Oroszországban és Ukrajnában felhalmozódó búzakészleteknek tudható be, ahol az export zavarai akadályozzák a szállításokat.
- A gabonafélék globális kereskedelme a 2026/27-es szezonban előrejelzések szerint 3,3%-kal csökken, ami szinte teljes egészében a búza forgalmának visszaesésével magyarázható, mivel az összes jelentős exportőr esetében csökkenő szállítások várhatók. Ezzel szemben várhatóan növekedni fog a rizs globális kereskedelmi volumene 2027-ben, a kukoricáé pedig a 2026/27-es szezonban.
- A búza és a kukorica globális termelése a 2026/27-es szezonban várhatóan az ötéves átlag felett marad, a nemzetközi kereskedelmet érintő korlátozások közepette pedig a globális készletek növekedése valószínűsíthető.
- A globális rizstermelés – négy szezon óta először – várhatóan csökken, mivel a termelői árrések zsugorodnak, az El Niño jelenséggel összefüggő kedvezőtlen időjárási viszonyok pedig negatívan hatnak a termelésre, amely így elmarad a kereslettől. A jelentős áthozott készletek így a rizstartalékokat a valaha mért második legmagasabb szinten tarthatják.
- Az olajos magvak globális termelése a 2026/27-es szezonban várhatóan rekordmértékűre bővül, miközben a növényi olajok iránti – a bioüzemanyag-szektor részéről jelentkező – tartósan erős kereslet valószínűleg tovább csökkenti az olaj- és zsiradékkészleteket.
- A globális hústermelés 2026-ban mérsékelten bővülhet, elsősorban a baromfihúsnak köszönhetően, míg a marha- és birkahústermelés az állatállomány szűkössége miatt várhatóan csökken. A globális húskereskedelem a várakozások szerint növekedni fog, amit a baromfihús iránti erős importkereslet hajt.
- A globális tejtermelés 2026-ban várhatóan 1,8%-kal bővül, a tejtermékek nemzetközi kereskedelme pedig az előző évhez képest 2,1%-kal nőhet, különösen a tejporok megnövekedett forgalma okán.
- A világ cukortermelése a 2026/27-es szezonban előrejelzések szerint csökken, és elmarad a várható globális fogyasztástól. A nemzetközi cukorárak az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedtek, ami a globális piaci egyensúly szűkülésével kapcsolatos növekvő aggodalmakat tükrözi.
- Az összesített globális halászati és akvakultúra-termelés 2026-ban várhatóan 0,3%-kal bővül, annak ellenére, hogy a vadon élő állományokból származó halászat volumene várhatóan 3,4%-kal zsugorodik. Ennek fő oka egyrészt az El Niño jelenség, amely drasztikusan visszaveti a perui szardella fogásokat, másrészt az üzemanyagárak emelkedése, amely negatívan érinti a halászflották jövedelmezőségét. Az akvakultúra-termelés ezzel szemben várhatóan 3,6%-kal nő, bár a szardellakínálat csökkenése felhajtja a takarmányárakat, különösen a garnélarák- és lazactenyésztés esetében.