agrarszektor.hu • 2025. október 24. 06:03
A 2025-ös év ismét komoly kihívások elé állította a gazdálkodókat. Nem volt ez másként az ország jelentős területén az őszi vetésű növények magágykészítésénél sem. A talajok alacsony nedvességtartalma minimális augusztusi csapadékkal párosult, amit tetézett a magas átlaghőmérséklet. A vetést követő csapadékhiány egyenetlen kelést, vagy éppen a kelés teljes elmaradását, a csíranövények elszáradást eredményezte az őszi káposztarepce esetében az ország különböző részein. Békés vármegyében a tavalyihoz képest például megduplázódott a vetésterület, (14.000 ha), ennek ellenére jelenleg, október közepén kevés a jól fejlett állomány. A kalászosokkal és termesztésükkel a 2025-ös Portfolio Agrárszektor Konferencián több szekcióban is foglalkozni fogunk.
A kalászosok, mint például az őszi árpa, őszi búza, durum búza helyzete kedvezőbb lehet, hiszen ezek a növények a 2025 október 20-a után előrejelzett esővel, de legkésőbb a november-decemberi csapadákkal ki fognak kelni, ugyanakkor a jól beállt, bokrosodott állományoktól még távol vagyunk. Úgy gondolom, hogy a no-till, min-till, vagy éppen az ultrasekély az idei nyáron is a vízmegőrzés szempontjából jelesre vizsgázott ismét, ennek köszönhetően nagyon szép no-till repcékkel, kalászosokkal is lehet találkozni
- fogalmazott lapunknak Pais István, a Huminisz Kft. ügyvezetője.
A szakember egyben kiemelte, nagyon fontos a humusztartalom megőrzése, növelése, takarónövények alkalmazása:
Gazdálkodóként is gyakori növény nálam, fő- és takarónövényként, valamint méhlegelőként egyaránt megjelenik a vetésforgóban, a facélia. A növény sűrű gyökérzetével átszövi a talajt és az utóvetemény számára jó szerkezetű, tápanyagban dús talajt biztosít.
Mint megtudtuk, az utóbbi években egyre több gazdálkodó alkalmazza a PK-, NPK- komplex műtrágyák kiváltására létrehozott, a növények számára nem felvehető foszfátokat felvehetővé tevő, és káliumoldásra kifejlesztett mikrobiológiai készítményeket. Pais István kitért arra is, hogy a TK1 talajkondicionáló összetett hatóanyagainak - humin- és fulvosavak, cukrok, aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek - köszönhetően támogatja a talajélet aktiválását és a tápanyagok hatékonyabb hasznosulását. Segít javítani a talaj vízmegtartó képességét, erőteljesebb gyökérfejlődést és jobb stressztűrést eredményezhet.
Ezáltal végső soron hozzájárul a magasabb terméshozam eléréséhez, így főleg nem közvetlenül a növényre hat, hanem a talajra. Pais István ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a piacon sokféle mikrobiológiai készítmény, baktériumtrágya elérhető, de ezek alkalmazása csak megfelelő talajnedvesség esetében javasolható. Az idei év ismételten rávilágított arra, hogy az őszi kalászosok sikeres termesztéséhez az egyik legfontosabb tényező a megfelelő időpontban végzett, okszerű talajmunka. A nyári szárazság, a szélsőségesen eloszló csapadék és a talajállapotok romlása arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy egyre tudatosabban válasszák meg a művelési módokat és technológiai megoldásokat.
Ez lehet a kulcs a talajok esetében
Az elmúlt évek egyértelmű tanulsága, hogy a sikeres őszi vetések alapja a talajnedvesség megőrzése és okos felhasználása. A sekély, keverésmentes művelés, valamint a mikrobiológiai vízmegtartó készítmények alkalmazása jelentősen mérsékelheti a párolgásból fakadó vízveszteséget, miközben megóvják a talajéletet
- fogalmazott Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.
Igazodni kell a természethez
A nyári szárazság sok térségben hátráltatta a tarlóhántást - a mély bolygatás a kiszáradt talajokon tovább rontotta volna a szerkezetet. Ennek következtében sok gazda a sekély tarlóápolás vagy álmagágy-készítés mellett döntött a nedvesség megtartása és a gyomosodás megelőzése érdekében. Az egyenetlen, kiszámíthatatlan csapadék miatt a rendelkezésre álló idő gyakran igen szűk volt. Ezért különösen fontossá vált a nagy munkaszélességű, nagy teljesítményű gépek alkalmazása, valamint az RTK-alapú precíziós logisztikai megoldások használata, amelyek segítik a munkák időjáráshoz igazított, pontos ütemezését.
Az pedig jó hír, hogy egyre több termelő gondolkodik komplexen a talajok állapotáról: nemcsak a fizikai szerkezetről, hanem a mikrobiológiai aktivitásról és a tápanyag-gazdálkodás fenntarthatóságáról is.
Balogh Lőrinc egyben kiemelte, a precíziós technológiák lehetővé teszik, hogy a gazdák helyspecifikusan kezeljék a különböző területeket, a talajminták, drónos NDMI-térképek és szenzoros megfigyelések alapján. Ennek eredményeképp minden tábla a saját aktuális állapotának megfelelően kaphat célzott kezelést - ami nemcsak gazdaságosabb, hanem környezeti szempontból is fenntarthatóbb.