agrarszektor.hu • 2026. május 20. 12:32
Az ökológiai termelés szerepe Magyarországon is folyamatosan bővül, miközben a rendszer sajátosságai - a szigorú szabályozás, a piaci értékesítés kihívásai - egyszerre jelentenek biztonságot és terhet a termelők számára. A Portfolio AgroFuture 2026 konferencián, Kecskeméten megtartott kerekasztal-beszélgetésen a szakértők arról beszéltek hogy a hazai biotermelés jelentős része továbbra is exportpiacokra kerül, mivel a belföldi fogyasztás alacsony, és hiányzik az egységes, szervezett értékesítési rendszer. Mindezzel párhuzamosan az ökogazdálkodás jövője egyre inkább rendszerszintű kérdéssé válik: a talajélet megőrzése, a természetes körforgások erősítése és a fenntartható termelési struktúrák kialakítása kulcsszerepet kap. Az ágazat hosszú távú versenyképessége azon múlik, hogy sikerül-e erősíteni a hazai feldolgozást, növelni a fogyasztói tudatosságot, és olyan együttműködési rendszereket kialakítani, amelyek stabil piacot biztosítanak a biotermékek számára.
Szabó Bence, a Poliext Kft. öntözési projektmenedzsere előadásában arról beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a csapadék mennyisége, miközben annak eloszlása is egyre szélsőségesebbé vált. Mint fogalmazott, ma már gyakran előfordul, hogy akár 30-40 napig alig hullik eső, majd néhány nap alatt egy teljes havi csapadékmennyiség zúdul le. Ezzel párhuzamosan az átlaghőmérséklet is folyamatosan emelkedik: az elmúlt ötven évben például a hőségnapok száma a négyszeresére nőtt Magyarországon.
Az öntözés kérdése ma már nem az, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogyan lehet a rendelkezésre álló vízkészleteket a lehető leghatékonyabban felhasználni. Erre az egyik legjobb megoldást a csepegtető öntözési technológia jelentheti.
A csepegtető öntözés lehetővé teszi, hogy a víz és a tápanyagok közvetlenül, a lehető legrövidebb úton jussanak el a növények gyökérzetéhez. A rendszer emellett megfelelő víz- és levegőarányt biztosít a talajban, ami ideális környezetet teremt a növények fejlődéséhez. Ez a technológia nemcsak a termésbiztonságot növeli, hanem hozzájárulhat a jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termény előállításához is, ráadásul hosszú távon alacsonyabb költségek mellett.
Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője előadásában arról beszélt, hogy a biotermelés aránya Magyarországon mára elérte a 9 százalékot, vagyis jelentős méretű termőterület áll már ökológiai művelés alatt. A szakember szerint az ökogazdálkodás jövedelmezőségét több tényező együttesen határozza meg: ilyenek a támogatások, az értékesítési árak, a terméshozamok, valamint a ráfordítások mennyisége és költsége. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ökotermelők egyik legnagyobb problémája jelenleg az értékesítés. Sok gazdálkodó ugyanis arra "panaszkodik", hogy termékeit gyakran csak a hagyományos, konvencionális termékek árszintjén tudja eladni, vagyis nem érvényesül megfelelően az úgynevezett öko árprémium.
Ennek megoldásához Magyarországon is szükség lenne egy szervezettebb, egységesebb értékesítési rendszerre és erősebb piaci összefogásra. A támogatási rendszernek pedig egyaránt kulcsszerepe van az ökotermelésbe való belépés ösztönzésében.
Mindemellett a piaci kereslet is folyamatosan erősödik. Az ökotermékek forgalma 2023 és 2025 között mintegy 28 százalékkal nőtt, ami 14 százalékponttal haladja meg a KSH által mért teljes élelmiszer- és italforgalom bővülését. A legnépszerűbb bio termékkategóriák közé jelenleg a bio bébiételek, a növényi tejhelyettesítő termékek, a bio alkoholmentes italok, a bio sós snackek és a bio melegitalok tartoznak.
Elhivatottság vagy üzlet?
Az előadások után tartott kerekasztal-beszélgetésen Drexler Dóra elmondta, hogy az ökológiai termeléshez elhivatottság szükséges, ugyanakkor az üzleti szempontokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Véleménye szerint azok a gazdálkodók lehetnek sikeresek, akik a számos bizonytalansági tényező - például a klímaváltozás, a felvásárlási árak vagy a vadkárok - mellett is képesek fenntartani a termelésbiztonságot és hosszú távon stabil gazdasági modellt kialakítani.
Az ökogazdálkodás az egyetlen olyan fenntarthatósági rendszer, amely rendkívül szigorú és részletes szabályozási háttérrel rendelkezik. Ez egyszerre jelent biztonságot a fogyasztóknak és stabil keretrendszert a piac szereplőinek, ugyanakkor az adminisztratív és jogszabályi megfelelés sok esetben komoly kihívást is jelenthet a gazdálkodók számára.
Sipos Nikoletta, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. társadalmi kapcsolatokért felelős részlegvezetője arról beszélt, hogy a hosszú távú jövedelmezőség alapja a természetes folyamatokra épülő gazdálkodás lehet. A talajélet fenntartása és a biológiai alapokra helyezett termelés kulcsszerepet játszik a fenntarthatóságban. Véleménye szerint nem egyszerűen a tápanyag-visszapótlásra kell koncentrálni, hanem magát a talajt kell „táplálni”, hogy az hosszú távon is egészséges és termékeny maradjon.
Kiemelte azt is, hogy az ökogazdálkodásban különösen fontos a helyi körforgások kialakítása, például a legeltetés vagy a szervesanyag helyben történő hasznosítása. Szerinte sok gazdálkodó továbbra is elsősorban a mennyiségi szemlélet alapján gondolkodik, miközben a minőség és a beltartalmi érték legalább olyan fontos tényezővé vált a piacon.
Nobilis Ágoston biogazda, a Csoroszlya Farm képviseletében arról beszélt, hogy az ökológiai gazdálkodás nagyüzemi körülmények között is működőképes lehet. Elmondása szerint az állattenyésztés területén kifejezetten pozitív tapasztalatokat látnak, ugyanakkor hazánkban továbbra is probléma, hogy a magyarországi biotermelés közel 90 százaléka külföldi piacokra kerül, mivel a hazai ökológiai élelmiszer-fogyasztás továbbra is viszonylag alacsony. Mint fogalmazott, a magyar ökogazdálkodás egyik legnagyobb kihívása a hazai feldolgozóipar hiánya.
Az előrelépéshez nagyobb összefogásra, több hazai feldolgozásra és tudatosabb belföldi fogyasztásra lenne szükség.
A szakember hangsúlyozta: az ökogazdálkodás sok gazdálkodó számára új lehetőségeket nyitott meg, és megfelelő piacválasztással akár kisebb területen is sikeres üzleti modell alakítható ki. Példaként említette, hogy Magyarországon már olyan kisebb biogazdaságok is működnek, amelyek multinacionális vállalatok beszállítóivá váltak. Balázs Viktor, a Bio-Nat ügyvezető igazgatója szerint az ökogazdálkodást rendszerszinten kell szemlélni:
az ökológiai termelésnek egyszerre van gazdasági és ökoszisztéma-szolgáltatási szerepe. Az egészséges táplálkozás és az egészséges társadalom alapja az, hogy milyen minőségű élelmiszerek kerülnek a fogyasztók asztalára. A fenntartható élelmiszer-előállításhoz olyan termelési rendszerekre van szükség, amelyek nem terhelik túl a környezetet, miközben képesek hosszú távon is biztosítani a megfelelő minőséget. Ebben kulcsszerepe van a talaj megfelelő táplálásának és a természetes körforgások helyreállításának, amelyek a klímaváltozás negatív hatásait is mérsékelhetik.
Szigorú szabályozás: átok vagy áldás?
A szakértők egyetértettek abban, hogy a tanúsítási rendszer elsősorban a fogyasztók számára jelent garanciát, azonban a gazdálkodóknak sok esetben komoly adminisztratív terhet jelenthet. Ugyanakkor kiemelték: megfelelő tervezéssel és tudatos működéssel ezek a kötelezettségek kezelhetők, és hosszú távon a piac stabilitását szolgálják. Az ökogazdálkodás jövőjét pedig az együttműködésben, a tudatos piacépítésben, a helyi feldolgozás fejlesztésében és az önfenntartó, inputanyag-függőséget csökkentő rendszerek kialakításában látják. Az ágazat előtt tehát komoly lehetőségek állnak, de a sikerhez szemléletváltásra, tudásra és hosszú távú gondolkodásra is szükség lesz.