agrarszektor.hu • 2026. június 15. 19:33
Három-négy meteorológiai tényezőből látni, hogy itt a klímaváltozás - jelentette ki Áder János legújabb podcastjában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Növénytermesztési-tudományok Intézetének igazgatóhelyettese. Kovács Gergő Péter elmondta: az kijelenthető, hogy az egész bolygót tekintve adott a másfél Celsius fokos felmelegedés az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ennek üteme pedig felgyorsult a 2000-es évek eleje óta. Az a kérdés, hogy a Kárpát-medencében miként tudunk alkalmazkodni az itt tapasztalható legalább kétfokos felmelegedéshez. Megjegyezte: teljesen felesleges azon vitatkozni, hogy ezt az ember okozta vagy a beavatkozása nélkül is meglenne.
Áder János volt köztársasági elnök szerint amennyiben a világon egyik percről a másikra mindenütt megszüntetnénk a fosszilis energiahordozók használatát, annak korábbi hatásait még 20-25 év múlva is érezhetjük - írja közleményében a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány. Emlékeztetett arra, hogy a Földön még az ember megjelenése előtt mindkét szélsőségre volt példa: tehát a jég, illetve a szárazság dominanciájára. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke közölte: a mai világunkban a változások üteme az, amire nem találunk példát a földtörténeti korokban.
A korábbi államfő az alkalmazkodás szükséges elemei között kiemelte a vízmegtartást, a kíméletes talajművelést, a stressztűrő növényekre való váltást, a precíziós gazdálkodást, valamint az agrárerdészetet.
Kovács Gergő Péter, a MATE egyetemi docense szerint egyre inkább az aszályos és a szárazodó klimatikus adottságokra kell felkészülni. Az országban mintegy 4,1 millió hektár szántó művelés alatt áll. Óriási fegyverténynek tartaná, ha ezen a területen meg lehetne tartani a talajvizet. A Növénytermesztési-tudományok Intézetének igazgatóhelyettes hangsúlyozta, miután már nem nagyon van belvíz, így – leginkább a szántóföldeken – koncentrálni kell a vízmegtartásra. Ezt nemcsak technológiai úton, hanem tájgazdálkodással is meg lehetne oldani. Az egyik ilyen elemnek nevezte az elmúlt években elindult „Vizet a tájba” programot. Továbbá, nem kell túlművelni a talajt – tette hozzá.
Arra kell koncentrálnunk, hogy minimalizáljuk a talajbolygatást. Ez az egyik legfontosabb, hiszen akárhányszor hozzányúlunk a talajhoz, minden esetben lesz vízveszteség a talajból, illetve szén-dioxid kibocsátás.
Áder János úgy véli, hevesebb csapadéknál meg kell fogni a vizet. Részben elindult már, de tovább kell folytatni a csatornák építését, a régiek karbantartására lenne szükség, valamint ezek összekötésére.
Kovács Gergő Péter kifejtette: nemcsak fajtákra, hanem fajokra is érdemes gondolni, amikor stressztűrő növényekről beszélünk. Olyanokra, amelyek tűrik az egyre szárazabb klímát. Úgy véli, ebben az esetben számítani kell némi terméscsökkenésre, de az ipar számára jövedelmezőségét tekintve jó és kiszámíthatóbb. A precíziós gazdálkodásról szólva kijelentette: ezzel számos adatot tudunk összegyűjteni, tőszámszabályozás, hozam- és talajtérképek, kell-e növényvédelmi beavatkozás, mekkora vízadagokra van szüksége a növénynek. Ennek segítségével akár 30-40 százalékkal is lehet csökkenteni a vízfelhasználást. A MATE egyetemi docense hangsúlyozta, a fáknak jobban meg kell jelennie a szántóföldek környékén. hogy mozaikosabb legyen a táj. Korábban sokkal több mezővédő erdősáv volt, ezzel védve a körülötte lévő táblákat a magas hőmérséklettől és a szeles időjárástól.
Áder János hozzátette: ha fák és cserjék lesznek ott, akkor a beporzó rovarok száma is növekedhet a környéken. Ez nemcsak szemléletváltást, de beruházást is igényel. A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke megemlítve a kukoricát, a búzát és a napraforgót, új fajták megjelenése felől kérdezte a szakembert. Kovács Gergő Péter szerint a három említett növény a vetésforgóban marad, de új növények is megjelennek mellettük, amit nagyon jónak tart növényvédelmi szempontból. Továbbá, a vetésszerkezetbe jobban be kell integrálni a takarónövényeket, például a mulcsot.
A Növénytermesztési-tudományok Intézetének igazgatóhelyettese közölte: ugyan a kalászos őszi búza nem tűnik el a területekről, ezzel együtt az alföldi régióban stabilabb gazdálkodás felé kell elindulni. A kukoricának ugyanakkor csökken a termőterülete, de az sem tűnik el, a termésátlagok viszont csökkenhetnek. „Érzékelni kell, hogy amit eddig csináltunk, az most már nem működhet.” Táblaszinten kell eldönteni, hogy melyiken, mit termesszenek.
A MATE egyetemi docense a klímaváltozás egyik nyertes növényének tartja a napraforgót, aminek a termőterülete folyamatosan növekszik. Növényvédelme megoldott, azonban, ha nincs elegendő csapadék, akkor az is kiég. A cirokról mint „csodanövényről” azt mondta: jobban bekerülhet a vetésforgóba, de nem váltja le a kukoricát. Áder János megjegyezte: ezzel több lábon állhat a gazda.
Kovács Gergő Péter a termeszthető régi-új növények közé sorolta a kölest, az amaránt, a pohánkát, amelyek tőlünk délebbre is jelen vannak, de részei a magyar gasztronómiának, illetve a magyar népmesei irodalomban is fellelhetőek. Hozzátette: ehhez meg kell teremteni a feldolgozói kapacitást és fel kell kutatni a felvevő piacát, az értékesítési útvonalait.