Berla Attila • 2026. szeptember 12. 14:03
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Egyre kevésbé lehet a korábbi módszerekkel gazdálkodni a magyar mezőgazdaságban, az elmúlt évek szélsőséges időjárása ugyanis világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább. A 2022-es aszály sokak számára fordulópontot jelentett, azóta pedig a géphasználattól a takarmánygyártáson át az állattartó telepek kialakításáig számos területen megkezdődött az alkalmazkodás. A szakemberek szerint azonban nem elég egy-egy gazdaságnak vagy vállalkozásnak változtatnia, hanem hosszú távú, rendszerszintű gondolkodásra, vízmegtartásra, új technológiákra és a teljes agrár-élelmiszeripari termékpályák átalakítására is szükség van. Mindez a bábolnai gazdafórumán elhangzott kerekasztal-beszélgetésen hangzott el, amelyen az Agrárszektor is jelen volt.
A 2022-es aszály különösen erős figyelmeztetés volt a klímaváltozással kapcsolatban, azóta pedig több ágazatban is olyan változások indultak el, amelyek korábban még kevésbé voltak jellemzőek. A kérdés most már egyre inkább az, hogy milyen gyorsan tudja követni a magyar agrárium a megváltozott körülményeket.
Illés Zoltán, az Agrotec Magyarország Kft. ügyvezetője szerint 2022-ben az országos aszály komoly figyelmeztetést jelentett, és ekkor az edukáció is fontos szerepet kapott abban, hogy a gazdák megismerjék azokat a fejlesztési irányokat, amelyekkel alkalmazkodni lehet az új környezethez. Azóta folyamatosan csökken az ekék értékesítése, miközben a nehéztárcsák is egyre inkább kikerülnek a használatból. A sekélyebb talajművelés terjed, az új technológiák elterjedtsége azonban még mindig alacsony Magyarországon. A szakember szerint a gépértékesítőknek is nagyobb szerepet kell vállalniuk abban, hogy felhívják a felhasználók figyelmét az új technológiákra. A szakember úgy látja, a gazdák, a szakemberek és a döntéshozók célja alapvetően közös, egy élhető és fenntartható Magyarország megteremtése, amely mellett a mezőgazdaság hosszú távon is jövedelmezően működhet.
A jövőbeni döntéseknél a jogalkotóknak is jobban kellene támaszkodniuk a szakmára.
Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója szerint a szélsőséges időjárási kilengések nagyjából 2011 óta egyre érzékelhetőbbek. A tömegtakarmány-termelésben már akkor megjelentek olyan művelési módszerek, amelyek mára elengedhetetlenné váltak. Szerinte a jövőben sokkal kisebb területen kell hatékonyabban termelni, miközben a rendelkezésre álló vizet is sokkal jobban kell hasznosítani. Antal Gábor szerint ugyanakkor a rendszerszintű alkalmazkodásra már a 2000-es évek elején meg kellett volna kezdeni a felkészülést. A vízgazdálkodásban szerinte a Duna és a Tisza esetében is szükség lenne a megfelelő megoldások kialakítására. Úgy véli, a gátaknak és vízügyi beruházásoknak egyaránt vannak előnyei és hátrányai, de a kérdés már nem az, hogy szükség van-e ezekre, hanem az, hogy mikor valósulnak meg.
20 éven belül sivatagos területek lehetnek Magyarországon, ha most nem lépünk
– jelentette ki Antal Gábor.
Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatóságának elnöke szerint már a 2000-es évek elején is volt két-három olyan aszályos év, amely komoly figyelmeztetés lehetett volna arra, hogy drasztikus változások következnek. A takarmánypiacon azóta is komoly verseny zajlik, hiszen a takarmánygyártóknak úgy kell összeállítaniuk a termékeket, hogy a gazdák számára elérhető áron hatékony tápot tudjanak biztosítani.
A 2022-es év a takarmánygyártásban is jelentős változásokat hozott. Az alapanyagárak megváltozása miatt a receptúrákat át kellett alakítani, miközben mára a búza ára mintegy 15 ezer forinttal alacsonyabb a kukoricáénál, holott korábban ennek éppen a fordítottja volt jellemző. Az élet tehát kikényszerítette a változtatást, és jelenleg már csak minimális mennyiségű kukorica kerül a tápokba. Varga Ákos szerint a rendszerváltás utáni időszakban elkövetett egyik legnagyobb hiba az volt, hogy nem született hosszú távú elképzelés arról, milyen mezőgazdaságot szeretne Magyarország.
A csatornák, az öntözőrendszerek és a vízgazdálkodás problémáira jóval korábban kellett volna rendszerszinten reagálni. Most azonban új gondolkodásra és egy hosszú távú stratégiára van szükség.
Egyed Barna, a FINO-FARM Agrárszövetkezet igazgatósági elnöke szerint az állattenyésztésben már korábban is érzékelhető volt a szélsőséges időjárás hatása. A hőstressz fogalma a tejelő szarvasmarha- és sertéstartásban is megjelent, és komoly állategészségügyi kockázatokat okozott. Emiatt az állattartóknak már korábban el kellett kezdeniük az alkalmazkodást a szélsőséges meleghez. Szerinte a magyar agrárium korábbi helyzete is megváltozott, hiszen Magyarország korábban számos területen kiemelkedő termelési színvonalat tudott elérni, a körülmények azonban átalakultak, ezért az ágazat szereplőinek is alkalmazkodniuk kell. Kiemelte azt is, hogy az agrár-élelmiszeripar végső soron az emberekről szól, ezért az élelmiszerpályák megfelelő kialakítása meghatározó kérdés.
Ki kéne alakítani az élelmiszerpályákat, mert sok alapanyag kikerült külföldre és késztermékként kerül vissza, és ezen sürgősen változtatni kell
– fogalmazott Egyed Barna.
Willem Pijnenburg, a bábolnai Hungary Pork Kft. ügyvezetője szerint az állattartó telepeken már két évtizeddel ezelőtt is igyekeztek felkészülni a most tapasztalható klímahelyzetre. Az istállókat úgy alakították ki, hogy azok megfeleljenek a változó körülményeknek, így az alkalmazkodás az állattartásban nem most kezdődött. A változásokat ugyanakkor a növénytermesztésben is egyre látványosabban lehet érzékelni. Pijnenburg szerint ma már augusztusban befejeződik a kukorica betakarítása, miközben korábban jellemzően szeptemberben zajlott ez a munka. Ez is jól mutatja, hogy az elmúlt években a termesztési körülmények jelentősen átalakultak.