Házi légy

A házi légy a világon szinte mindenhol honos, és mivel az ember táplálékára is rászáll, sok betegséget terjeszt. Rövid fejlődési ideje miatt a házi légy nagyon gyorsan szaporodik.

A légy a kétszárnyúak rendjébe tartozó rovarok egy részének hagyományos, mindennapi neve. A legyek nem alkotnak tudományos értelemben vett rendszertani csoportot, ahogy például a rendbe tartozó bögölyfélék, szúnyog-, méhtetű-, bagócs- és cseszlefajok sem. A légynek nevezett fajok többsége a légyalkatúak alrendjébe tartozik. A légy elnevezést gyakran használják egyetlen faj, az ember környezetében leggyakoribb házilégy (Musca domestica) rövidebb neveként is. A legyek rendkívül gyakori állatok. Sokuk számos betegséget terjeszt. A legyek étrendje változatos: vannak köztük vérszívók, nektárivók, rovarevők, de gyakoriak a bomlástermékeket fogyasztó fajok is. Ilyen értelemben különösen fontosak a természet „takarítása” miatt. A táplálékláncban is kiemelt fontosságú szerepet játszanak.

Előfordulás

A házilégy a sarkvidékek legtávolabbi pontjain kívül a világon mindenhol honos. A kiirtására irányuló kísérletek nem jártak eredménnyel. Továbbra is nagy tömegben fordul elő, főleg azokon a területeken, ahol rosszak a higiéniai viszonyok. A házi légy szerepe közegészségügyi szempontból azért kiemelt, mivel az egyéb élelmiszerlátogatókhoz képest a legtöbb helyen és a legnagyobb számban előforduló rovar.

A házi légy megjelenése

A kifejlett házilégy hossza 6-8 milliméter és szárnyfesztávolsága 13-15 milliméter. A tor fekete, a potroh barna. Egy pár repülőszárnya van; hátulsó pár szárnya billérré, kis rezgővé alakult, ezek segítségével tud zümmögni és repülés közben manőverezni. Nagy összetett szeme lehet barna vagy szürke. Szájszerve tapogatópárnás nyaló-szívó. Az ízek és szagok érzékelésére szolgáló kemoreceptorok a lábon találhatóak.

Szaporodás

A párzási időszak az éghajlattól függ. Elszaporodásának lehetősége a jelentős peteszám, és a meglehetősen rövid fejlődési idő miatt igen nagy. A legyek nagyságát és elszaporodását a tenyészőhely, a táplálék mennyisége és minősége határozza meg. A nőstény légy már 3 napos korában képes petéket rakni. A nőstény legfeljebb 9000 petét tud lerakni, 120-150 petét tartalmazó csomókban. A petecsomókat olyan rothadó anyagokba rakja, amelyek a lárva számára táplálékul szolgálnak. Egy pete körülbelül 1 milliméter hosszú. A peterakási ingert a bomló szerves anyag szaga váltja ki. Petéit főleg sertés-, ló-, vagy borjútrágyába helyezi, ennek hiányában konyhai szemétre rakja. A peték 12-24 óra alatt fejlődnek ki. Ekkor kikelnek a lárvák, és falánkan rávetik magukat a táplálékra. A lárvák a meleg, erjedésben levő anyagban 30-35 °C hőmérsékletű helyen gyűlnek össze és szerves anyaggal táplálkoznak. Bebábozódás céljából hűvösebb helyekre, vagy a földre vándorolnak. A kikelés után 3-4 nappal a lárvák bebábozódnak, és kemény, hordó formájú hüvely képződik. A fiatal légy, amikor kiszabadul a tokból, még nem teljesen kifejlett. A megtermékenyített nőstények telelnek át és elszaporodásuk tavasszal ezekből a példányokból indul meg. Fejlődésük teljes átalakulással történik. A lárvák, amelyeket nyüveknek neveznek, lábatlanok. Négy lárvastádium követi egymást. Bábjuk jellegzetes tonnabáb.

A házi légy táplálkozása

A házi légy mindenevő és mivel csak oldott anyagokkal képes táplálkozni, ezért folyadékigénye igen nagy. A szilárd táplálékot nyálával, vagy hányadékával hígítja fel. Leginkább az édességeket kedveli, de a különféle szerves anyagokat (pl. trágyát, ürüléket, szemetet) nemcsak peterakás, hanem táplálkozás és folyadékpótlás céljából is felkeresi. A házi légy magányos lény, a táplálékforrás közelében azonban több állat is összegyűlhet. Mivel az ember táplálékára is rászáll, sok betegséget terjeszt. Egyes becslések szerint ezek száma körülbelül 30; a legismertebbek ezek közül a tífusz, a kolera és a vérhas. Egy légyen átlagosan több mint 600 különböző baktériumfaj egyedei utaznak, köztük kórokozók.

Életmód

A meleget és a napsütést kedveli, az árnyékos és huzatos helyeket kerüli. Szabadban csak igen jó időben tartózkodik és oda főleg peterakás céljából igyekszik kijutni. A lábain levő karmok, tapadókorongok és ragadós szőrök teszik lehetővé, hogy az ablakon és a mennyezeten is jól tud mászni. Bélcsatornáján a kórokozók változatlanul áthaladnak. Ürülékét különféle helyekre (pl. élelmiszerre, falra stb.) naponta kb. 20 alkalommal üríti. Élettartama a hőmérséklet függvénye, nyári átlag melegben 2-4 hétig él, de ősszel, szobahőmérsékleten 3 hónapig is elélhet. Aktívan terjed. Rendszerint tenyészőhelye közelében tartózkodik, attól kb. 1,5-2 km-re távolodik el.